Az Európai Bizottság által nemrég elindított, Új Európai Bauhaus kezdeményezés célja, többek között olyan projektek elősegítése, amelyek az épített környezetet próbálják meg fenntarthatóbbá és zöldebbé tenni.
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) szakértője szerint ez a lehetőség kifejezetten hasznos lehet olyan elkötelezett vállalatok számára, amelyek támogatás nélkül is terveznek fejlesztéseket megvalósítani, így pedig akár a tervezett költségek 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékát is ki tudják váltani közvetlen uniós támogatással.
A Portolio elemzéséből kiderül, hogy az épületek felelnek az EU végső energiafogyasztásának 40%-ért, és az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint harmadáért. A pazarló épületek Magyarországon még több, 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, amelyeket egyébként már költségoptimális – vagyis támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő – felújítással is közel felére lehetne csökkenteni a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint.
Kapcsolódó bejegyzések
Így csökkentsd a rezsid: beruházások, felújítások, energiahatékonyság! – Podcast
Aktuális adásunkban áttekintjük, milyen megoldások állnak rendelkezésünkre a rezsi hosszú távú csökkentésére, akár nagyobb szabású beruházások nélkül is.
Az új uniós épületenergetikai irányelv szerint azonban még ennél is tovább kell menni: az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül minimálisra kell csökkenteni, az állomány évi 2-3%-át mélyfelújítással korszerűsíteni, melynek aránya ma közel nulla. A mélyfelújítás fogalma is az új irányelvhez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.
Az irányelv 2024-es felülvizsgálata szerint a tagállamoknak saját, nemzeti épületfelújítási tervet kell kidolgozniuk a nemzeti lakó- és nem lakáscélú épületállomány felújítására, melyben többek között előírják, hogy
- az újonnan épült épületek (2028-tól a közcélú épületek, 2030-tól pedig az összes többi épület esetében) nulla kibocsátású épületek legyenek.
- a tagállamoknak minimum energiahatékonysági szabványokat kell megállapítaniuk a nem lakóépületekre vonatkozóan, ezek révén kell biztosítani, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
- a lakóépületek átlagos primer energiateljesítményét pedig – 2020-hoz képest – 2030-ig 16%-kal, 2035-ig pedig 20-22%-kal kell csökkenteniük.
- létrehozzák az úgynevezett felújítási útlevelek rendszerét, az épületek energiahatékonyságának tanúsítási rendszerével párhuzamosan.
- továbbá biztosítaniuk kell a fenntartható mobilitást támogató infrastruktúra bevezetését a nem lakóépületekben, beleértve az elektromos autók töltőpontjait és a kerékpárparkolókat is.
Kapcsolódó bejegyzések
Épületfelújítás, mint egy lehetséges út a CO2-kibocsátás csökkentésre
Megéri-e egy a környezet terhelése szempontjából a meglévő épületek felújítása? Hartvig Áron Dénes, a Cambridge Econometrics közgazdasági elemzője teszi fel ezt a kérdést. Tanulmányában – melynek a fontosabb és érdekesebb eredményeit idézzük – azt mutatja be, hogy a meglévő épületek újraértelmezése mennyi CO2 megtakarítással jár.
Az irányelv felülvizsgálatához ugyanakkor nem kapcsolódik új finanszírozás, a rendelkezésre álló uniós eszközök legoptimálisabb felhasználását írja elő, illetve hogy a tagállamok támogassák az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelést pénzügyi intézkedésekkel és felújításokat ösztönző finanszírozási rendszerekkel.
Az elemzés teljes terjedelmében a Portfolio publikációjában olvasható.
Fotó: Canva