A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a hazai dióültetvények nagysága az elmúlt években jelentősen nőtt, a termesztéstechnológiában azonban fejlesztésre lenne szükség a versenyképességünk javításához.
Az adventi időszakban jelentősen megnő a dió iránti kereslet a hazai fogyasztók körében. Ennek oka, hogy a dió az ünnepi desszertek egyik kedvelt alapanyaga. A gasztronómia keresi a diót: hidegen sajtolt olaja passzol salátákhoz, levesekhez, mártásokhoz, de gyorsan megavasodhat, így ajánlatos hamar elfogyasztani. A cukorszirupban eltett zöld dió akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is jól passzol.
Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zöld dió lekvár, amely vérnyomáscsökkentő hatású. A legtöbb áruházláncban a dióbél mellett héjas dióval is találkozhatnak a fogyasztók, emellett ma már darált formában, 100-200 grammos csomagolásban is megtalálható a dió a boltok polcain.
A NAK közleménye szerint, hazánkban jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót, ami jelentős növekedés a korábbi 6000 hektárhoz képest. A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben található. Ugyanakkor még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény; a jól művelt, valamelyest intenzívebb termesztéstechnológiájú ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban.
Az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a termesztéstechnológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével.
A közlemény kitér arra is, hogy van piaci kereslet a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból. Exportpozíciónk javításához rövid időn belül növelni kellene az üzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető, termőrészekkel végig berakodott koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem problémái is – az egyébként jellemző sűrű koronában – problémamentesen megoldhatóak lennének.
A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik. A szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását.
(NAK)
Fotó: Canva