2024. december 2-án ötödik alkalommal rendezik meg a Budapest Climate Summit-ot, a kelet-közép-európai régió gazdasági zöld átmenetével foglalkozó tanácskozásának a Marriott Hotel ad otthont.
Magyarország és a régió vezető klímaszakértői, magasrangú kormányzati és európai uniós tisztviselők, piacvezető vállalatok topmenedzserei, innovatív technológiai megoldások fejlesztői, valamint a terület elismert kutatói vitatják meg a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi vonatkozásait a 2050-es klímacélok tükrében. Az eseményen felszólal többek között Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke és Kiss Csaba, az MVM vezérigazgató-helyettese.
Kapcsolódó bejegyzések
Vezető klímaszakértők érkeznek a Budapest Climate Summit-ra
Az idei esemény az energiaszektorra fókuszál, az energiamix átalakulása, a megújulók növekvő szerepe, a dekarbonizáció, valamint az ellátásbiztonság és a megfizethetőség kihívásai mind meghatározzák a szektor fejlődését.
Az esemény fővédnökeként Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke mondott nyitóbeszédet Ábrándok és realitás címmel. Áder János a klímaproblémákat szemléletes példákkal illusztrálta a hallgatóságnak, kiemelve az átlaghőmérséklet és a tengerek szintjének emelkedését, valamint az erdőtüzek és szokatlan viharok tagadhatatlan gyakoriságát. Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események becslések szerint 738 milliárd euró gazdasági veszteséget okoztak az Európai Unióban 1980 óta, csak 2021 és 2023 között pedig több mint 162 milliárd eurót.
Az ENSZ klímakonferenciáját 1995 óta rendezik meg minden évben. Ezek között több kimondottan sikertelen volt. Sajnos meglehet, az idei bakuit is ide sorolhatjuk, ugyanis finanszírozási kérdésekben nem született mindenki számára megfelelő megállapodás; a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése kapcsán pedig még a korábbinál is ambíciótlanabb szövegjavaslat került az asztalra, így az erről szóló döntést a következő évre halasztották – összegezte az eredményeket a volt köztársasági elnök.
Egyetlen dologban voltak sikeresek a COP-ok: a rendezvények látogatottságának növelésében. Bakuban már 65 ezren voltak. Tud ennyi ember egyáltalán bármiben megállapodást kötni? – tette fel a költői kérdést.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon lesz-e hatása a klímaválságra az ENSZ 29. klímavédelmi konferenciájának? – Podcast
A Holnapután legújabb adásában az ENSZ 2024-es klímavédelmi konferenciájával foglalkoztunk.
Áder János szokatlanul élesen fogalmazva kijelentette: ebben a formában el kell felejteni a tanácskozásokat, és helyette a globális kibocsátás 80%-ért felelős G20-akra vagy minimum a G7-re kell koncentrálni, ebben a körben kell kidolgozni egy konszenzusos javaslatot. Áder János rámutatott: a jelenlegi erőfeszítések mellett a felmelegedés mértéke nemhogy másfél, de 2 Celsius-fok alatt sem tartható.
Beszédét egy afrikai közmondással zárta: When deeds speak, words mean nothing – ha a tettek beszélnek, nincs szükség szavakra.
A Budapest Climate Summit teljes programja megtekinthető a konferencia weboldalán.
Fotó: Greendex.hu
