A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint megfelelő fajta- és termesztéstechnológia-választással, valamint a termelés szervezettségének növelésével az import szőlő egy része helyett magyar gyümölcs kerülhetne a kínálatba.
A csemegeszőlő a nyár végi, őszi időszak egyik legkedveltebb gyümölcse. Különleges beltartalmi értékeinek köszönhetően nem véletlenül tartozik a legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsök közé. A bogyó 80 százaléka víz, energia- és szénhidráttartalma pedig kiemelkedő. A szőlőtermés magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, a szervezet önvédelmi képességét, és kiváló mangánforrás is. Az antioxidánsok közül a benne található flavonoidok pedig megvédik a szervezetet a szabad gyökök roncsoló hatásától.
Kapcsolódó bejegyzések
Hamarosan kapható a magyar csemegeszőlő
Augusztus közepétől piacra kerülnek a belföldön termett, korai érésű csemegeszőlő-fajták.
A körkép kiemeli, hogy a klímaváltozás negatív hatásait a kertészeti kultúrák nehezen viselik, azonban vannak olyan fajok, melyek valamelyest jobban tűrik az időjárási viszontagságokat. Kevés olyan növényünk van, amely a kontinentális klímánkon is eredményesen termeszthető, de a csemegeszőlő mindenképpen ide sorolandó, amelynek üzemi termesztése ma aktuálisabb, mint 100 évvel ezelőtt bármikor volt. A késői virágzás miatt a tavaszi fagyos időszak nem jelent komoly veszélyt a termésre, ez a körülmény az idei évben nagyobb termésbiztonságot jelentett más gyümölcsökhöz képest.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit ünneplünk Szent Orbán napján?
Orbánt a negyedik fagyosszentek is nevezik, mivel ez az utolsó nap, mikor annyira lehűlhet az idő, hogy kárt tegyen a szőlőben.
Bár hazánkban hagyományosan nagy népszerűségnek örvend a szőlőtermesztés, a legnagyobb területen továbbra is borszőlő nevelésével foglalkoznak a gazdálkodók. Ennek fő oka, hogy hazánk a szőlőtermesztés területének északi határán fekszik. A folyamatosan változó klimatikus viszonyok és a növekvő fogyasztói igények miatt azonban a világon egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt szőlő termesztése. Főként a fehér, mag nélküli fajták piaci részesedése növekszik, amire a termelő országok fajtaváltással, illetve területbővítéssel reagálnak.
A piaci körkép további érdekességei a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara weboldalán olvashatók.
(NAK)
Fotó: Canva