Lassan nincs olyan mezőgazdaságban kicsit is járatos ember, aki ne venné észre, milyen károkat okoz az aszály a magyar élelmiszer-termelésben. A szakemberek és az iparági szereplők pedig egyre súlyosabb adatokról számolnak be. Éppen ezért az ország legnagyobb mezőgazdasági eseménye, a 82. OMÉK sem hagyhatta figyelmen kívül a klímaváltozás hatásainak kérdéskörét. Mindemellett pedig az egyik leginkább gyermekközpontú esemény volt azok sorában, amelyeken mostanában részt vettem. Élménybeszámoló.

Gyerekkorom egyik meghatározó eseménye volt, amikor a családommal ellátogattunk az OMÉK-ra (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár). Az egyik évben édesapám is kiállító volt: az alpesi kecskéink mutatták meg magukat a nagyérdeműnek. A rendezvény már akkor is nagyszabású volt, és bár korábban jóval több állatnak adott helyet, az idei év sem okozott csalódást.

Kistermelők, családok, iskolások, mezőgazdasági szereplők és megannyi érdeklődő pillanthatott be a magyar agrárium egyik legfontosabb eseményébe, ahol a fenntarthatóság, a jövő, a vidék és a lehetőségek is fontos szerepet kaptak.

Kapcsolódó bejegyzések

Málna helyett banán? – Merre tart a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés?

Melyek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket hamarosan már nem fogyaszthatunk? Hogyan maradhat kiemelkedő Magyarország az élelmiszer-termelésben?

A legnagyobb mezőgazdasági találkozó

A szeptember 18. és 21. között megrendezett eseménynek ismét a Hungexpo adott helyet: szükség is volt a nagy területre, ugyanis 50.000 négyzetméteren, több száz kiállítóval, számos szakmai, gasztronómiai, kulturális és családi programmal készültek a szervezők.

A komplex szakmai program nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a szakma bemutatkozhasson, megvitathassa az agrárium helyzetét, és ismertethesse fejlesztéseit, hanem arra is remek alkalmat adott, hogy a városi ember közelebb kerüljön a vidéki élethez.

Számomra fontos üzenete van az ilyen rendezvényeknek, mert én magam tanyasi lányból lettem városi nő, majd ismét falusi, így minden aspektusát ismerem a természet közelségének, annak, hogy milyen eltávolodni tőle, majd újra rátalálni. A kétkezi munka, az élelmiszerek útja, a termelők kihívásai általában vakfoltnak számítanak egy városi ember számára, hacsak valaki nem érdeklődik komolyabban a mezőgazdaság iránt. Az OMÉK-on pedig mindenki lehetőséget kap arra, hogy a mezőgazdasággal, a természettel újra összekapcsolódjon, legyen szó felnőttről vagy gyerekről. A mezőgazdaságnak ugyanis nemcsak élelmiszer-termelő szerepe van: aki az agráriumban dolgozik, bármilyen szinten is teszi ezt, több ponton érintkezik a földdel, az időjárással és az élőlényekkel, ezt a tudást pedig át is adhatja.

Fókuszban a klímaváltozás

Szerencsésnek érzem magam, mert szakmai szerepben és magánemberként is részt vehettem a rendezvényen. Az előbbi alkalmával több olyan előadásra is beültem, amely, habár nem mindig mondott újat, rendkívül gondolatébresztő volt. A feldolgozott témák sorában kétségkívül nagy szerepet kapott a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdése, hiszen az aszály minden mezőgazdasági szereplő életét megnehezíti. De a talajromlás, a demográfiai átalakulás (a nagyvárosok agglomerációi, a vidék elnéptelenedése), a mezőgazdaságtól való eltávolodás éppúgy meghatározó tényezők a jövőnket illetően. Több előadáson is elhangzott a társadalom elöregedésének és a vidék kiürülésének problémája, mivel mindkettő komoly hatással van a jövő agráriumára. Nem lehet véletlen, hogy az előadásokon a fiatalabb korosztályok is képviseltették magukat, bízom abban, hogy azért, mert őket is egyre inkább foglalkoztatják ezek a problémák.

Kapcsolódó bejegyzések

Drasztikus szemléletváltásra van szükség: így segíthet rajtunk a regeneratív mezőgazdaság – Interjú

Hogyan segítheti a jövőnk fennmaradását a regeneratív mezőgazdaság? Interjú.

Szerencsére nemcsak a nehézségek, hanem ezek megoldásai is kellő hangsúlyt kaptak: a biomassza alkalmazását, a körkörös gazdálkodást (a humusz használatát, a gyapjú felhasználását, az élőhelyek tervezését stb.) kiemelt figyelem kísérte a konferencia témáinak sorában. A regeneratív mezőgazdaság is gyakran szóba került, miképpen a legeltető állattartás és a vízgazdálkodás is. Bár rendkívül lényeges lenne ezeket a módszereket egyre több helyen alkalmazni, és erősíteni a talajéletet, jobban kihasználni a gyepeket és „okosabban” használni a vizet, a szabályozások, a korlátozott lehetőségek és az egyre extrémebb időjárás nem könnyíti meg a gazdák dolgát.

A szakmai oldal legfontosabb üzenete kétségkívül az alkalmazkodásnak és a korábbi szabályok átgondolásának és felülírásának szükségessége volt. Ugyanis ma már teljesen más körülmények között kell megtermelni az élelmiszert, mint 50 vagy 100 évvel ezelőtt. Nyilvánvaló a technológia fejlődése, az egyre sokrétűbben használható ki az MI térnyerése, de a hagyományos tudás és a természetből nyert információk időnként sokkal beszédesebbek, és konkrétabb kiindulópontot jelentenek a döntésekhez. Fontos tanulság, hogy a természetben okozott traumákat éppúgy nekünk kell helyreállítani, ahogyan a mi felelősségünk az is, hogy továbbra is egészséges és természetes élelmiszer kerülhessen az asztalunkra.

Igazi gyerekparadicsom

Anyaként még nem voltam az OMÉK-on, azonban a legjobb döntés volt kivinni a kisfiamat az eseményre: beszédes, hogy másnap többször felidézte, milyen jól érezte magát. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az egészen kicsiktől kezdve az iskolás és tinédzserkorú gyerekekig mindenki találjon magának tartalmas szórakozási lehetőséget.

Minden standon gondoltak a gyerekekre: játékok, ajándékok, készségfejlesztők hada várta, hogy kipróbálják, megkóstolják, célba vegyék, megnyerjék őket. A mezőgazdasági gépek és az állatok tekintetében hatványozottan igaz volt az élvezeti faktor, hiszen melyik gyerek ne akarna felülni egy lánctalpas traktorra vagy megsimogatni egy kismalacot?

Ráadásul nagy hangsúlyt fektettek a hagyományokra is: rengeteg játékkal, előadással készült több szervezet is erre az eseményre. A különböző néptánc- és gyerekelőadások, a népi játékok, a rengeteg különleges élelmiszer, amelyeket a kistermelői vásáron kóstolhattunk, mind olyan élményt nyújtottak, amelyen keresztül mindenki tudott kapcsolódni a vidéki élethez, a hagyományokhoz. Minden standnál kedvesen és türelmesen viszonyultak a gyerekekhez, lehetővé tették, hogy a kisebbek is olyan élményeket gyűjthessenek, amilyeneket korábban sosem.

A rendezvényen kiemelt helyet kapott a hagyományos tudás fontossága, a vidékhez való újrakapcsolódás. És ami számomra különösen pozitív jelenség volt, az az, hogy ezt a gyerekek nyelvére is lefordították.

A magyar mezőgazdaság helyzete több fronton nem egyszerű, de ha az ilyen nagyszabású rendezvényeken, mint az OMÉK, minden szereplő teret kaphat, rávilágíthat a problémákra, beszélgethet a lehetőségekről, és bemutathatja a jó gyakorlatokat, akkor egyre több emberhez eljuthat az üzenet: alkalmazkodni és cselekedni kell, ha vigyázni akarunk a természetre, és jó minőségű élelmiszert szeretnénk tenni az asztalunkra.

Kiemelt kép: AMC