Óriási ütemben nő az MI energiaigénye
Óriási ütemben nő az MI energiaigénye

Ma még elenyésző a fogyasztása, ám 10 éven belül a világ áramtermelésének 5–10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.

A Makronóm publikációja szerint a mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése példátlan energiaválságot vetít előre a globális villamosenergia-rendszerekben. Az Inspenet friss elemzése alapján az MI-hez köthető adatfeldolgozás és az adatközpontok intenzív, folyamatos és koncentrált áramigénye már most feszegeti a meglévő infrastruktúra határait.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzésében az olvasható, hogy az adatközpontok és hyperscale-létesítmények villamosenergia-fogyasztása 2030-ra több mint duplájára nőhet, elérve a 945 terawattórát (TWh) évente, ez meghaladja Japán teljes éves áramfogyasztását.

Az MI energiaigényének a bővülése exponenciális: míg 2020-ban körülbelül 50 TWh/év volt, 2035-re meghaladhatja az 1200 TWh/évet. Ez a trend elsősorban az MI-modellek betanításának energiaigényéből, illetve a kérések, kérdések számának növekedéséből fakad, amely során processzorok ezrei működnek folyamatosan. Ez az áramigény ráadásul messze túllép a hagyományos hálózattervezés során kalkulált áramfogyasztási profilokon.  

Jelenleg az MI elhanyagolható részt képvisel a globális áramfogyasztásban (egy-másfél százalékot), ám ez hajtja leginkább a keresletnövekedést. Az IEA legfrissebb adatai szerint az adatközpontok teljes fogyasztása 2030-ra a világ villamosenergia-termelésének közel 3 százalékát teheti ki, de az MI-specifikus rész fokozottabb ütemben bővül, és a mesterséges intelligencia gyorsabb elterjedése esetén a 2030-as évek közepére elérheti az 5–10 százalékot is. 

A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.

(Makronóm)

Fotó: Canva

search icon