Éppen egy év telt el az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet óta, a részletes vizsgálat pedig mára világossá tette: nem önmagában a nap- és szélenergia kezelése okozta a válságot. Az elektromos hálózat összeomlása mögött rendszerhibák összetett láncolata állt.
Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője elemzésében rámutat arra, hogy még helyre sem állt az áramellátás, máris megindult a vita, mi okozta az egy évvel ezelőtt – 2025. április 28-án – Spanyolországban és Portugáliában bekövetkezett nagy áramszünetet. Az érdeklődés nem véletlen: az Ibériai-félsziget elsötétülése óriási civilizációs hatású, társadalmi sokkal járó esemény volt.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi okozhatta a történelmi áramszünetet az Ibériai-félszigeten?
A történelmi áramszünet körül sok a kérdőjel, de vajon ismét megtörténhet egy ilyen szintű leállás?
Folyamatos és egyre növekvő villamosenergia-ellátásra szorulunk, így a mai szükségletek mellett egy áramszünet már nem azt jelenti, mint amit 1987-ben, amikor elment az áram a panelben, és a sötétben eltapogatóztunk a lakás stratégiai pontján elhelyezett gyertyához és gyufához, hogy világosságot csiholjunk. Egy leállás főleg akkor jelent mást, ha nem egy házsort érint, hanem – ahogy ez a tavalyi katasztrofális áramkimaradáskor történt – egész országokat állít le, gyakorlatilag szó szerint.
Bár sokan azonnal a megújulókat hibáztatták az eseményért, a helyzet kialakulását, lefolyását és okait alaposan meg kellett vizsgálni, hogy érdemi következtetéseket lehessen levonni az energiaátmenet további alakítását, finomhangolását illetően.
Kapcsolódó bejegyzések
Kiegyenlítő energiával az áramszünet ellen
A villamosenergia ellátásának mindig stabilnak kell lennie. de hogy milyen résztvevőkből áll ez a rendszer, és hogyan működik? Az most kiderül.
Technológiai váltás zajlik a világban: a társadalom és a gazdaság működését meghatározó rendszerek digitalizációjával és elektrifikációjával forradalmakat idéző társadalmi, gazdasági és kulturális hatásokkal járó alapvető változásnak vagyunk a szemtanúi. A technológiai rendszerek esetében pedig mindig kell számítani üzemzavarra, amelyet jellemzően valamilyen műszaki vagy emberi hiba, külső esemény, rossz szabályozás vagy ezek kombinációja okoz. Ez várhatóan a jövőben sem lesz máshogy.
A vizsgálat általánosnak tekinthető megállapítása szerint az áramszünet nem egyetlen hiba következménye volt, hanem a várakozásnak megfelelően több tényező szerencsétlen egybeeséséből alakult ki a villámgyorsan lefutó eseménysorozat láncolata. Az egymással kölcsönhatásban álló tényezők – például a feszültségszabályozási erőforrások hiányosságai; a megújuló termelőknél az ún. meddő teljesítmény statikus, vagyis merev kezelése, ami miatt nem tudtak részt venni a feszültségszabályozásban; az inverterek védelmi beállításai; információhiány a rendszerirányításnál – együttesen idézték elő a jelenséget. Az események villámgyorsan követték egymást, gyakorlatilag kezelhetetlen helyzet elé állítva a rendszerirányítást.
A publikáció tovább olvasható a Másfélfok weboldalán.
Fotó: Canva