A kertészkedés sokunk számára ma már nemcsak egy kellemes hobbi, hanem mentsvár, terápia vagy éppen a személyiségünk kiterjesztése. Minden kert más, mindannyiunk ízlése különböző, azonban egyvalami egészen biztos: alkalmazkodnunk kell. Az idei KertFeszt egyik fő üzenete is ez volt.
Az időjárás nem kedvezett a május 15. és 17. között rendezett eseménynek, de a legtöbb kerttulajdonos inkább örült az esős hétvégének, hiszen nagyon szomjazott már a föld. Ez az egyértelmű tény pedig a hétvégén végig jelen volt: a legtöbb előadásban elhangzott, hogy fel kell készülnünk az aszályos időszakokra, a kiállítók, a kertészetek is ezt képviselték.
Kép: Fejér János (KertFeszt)
Kapcsolódó bejegyzések
Reziliencia: ez az, ami nélkül nem élhet túl a kerted (sem)
A reziliencia a jövőnk alapja. Még nem késő elkezdeni a jó gyakorlatokat ahhoz, hogy később is legyen mit ennünk.
Oszd meg, és NE uralkodj!
Az ökológiai kert lehetőségeinek keresőjeként rendkívül örömteli volt számomra az a tapasztalat, hogy a fesztivál legtöbb előadásában és standjánál megnyilvánult a harmóniára való törekvés a természettel: azaz a vegyszermentesség, a megfelelő növények kiválasztása, a kert élőhelyként történő kialakítása, a mulcsozás és a vízmegtartás. Az utóbbi időben párbeszéd indult el, amire a KertFeszt is remek példa: már nem uralkodni akarunk a területünkön, így a kertünkön sem, hanem megérteni a működését, hagyni, hogy éljen és alakuljon.
Kapcsolódó bejegyzések
Mélymulcs a gyakorlatban: úton egy fenntarthatóbb kert felé
A permakultúrás kert kialakításának fontos állomása a mélymulcsos vetemény.
Ahogyan dr. Gyulai Iván előadásában is elhangzott, ahol természetesen rengetegen voltak: „A tökéletes rend a káosz!”
Tehát minél diverzebb egy kert, minél kevésbé akarunk tökéletes sorokat, minél kevésbé kívánunk urai lenni a változatos területnek, annál több lesz benne az élet. És természetesen nem arról van szó itt sem, hogy minden talpalatnyi területen hagyjunk embermagasságú növényzetet, és engedjünk mindent teljesen elburjánzani, hanem arról, hogy nem kell minden négyzetcentimétert megtervezni és a természet ellen hangolni, hanem igenis, legyenek háborítatlan területek.
Kép: Fejér János (KertFeszt)
Az önfenntartás művészete
A másik örömteli üzenet az önfenntartáshoz kapcsolódott, amit szintén olyan útnak tartok, amelyre mindenkinek rá kellene lépnie valamilyen formában. De miért is jobb egy általunk megtermelt paprika, nevelgetett fűszernövény vagy befőzött lekvár, ha mindezt a boltban is megkaphatjuk? Az önellátás értelme egészen másban keresendő. Azon túl, hogy a saját mindig sokkal finomabb vegyszermentessége miatt, egy másik fontos üzenetet is hordoz: az általad előállított élelmiszer sokkal értékesebb, mivel benne van az előállítására fordított energia és idő, így jobban meg is becsülöd majd. Az ilyen élelmiszer minden tekintetben többet ér majd, mint a bolt polcáról leemelt üveg vagy konzerv, vagy a zöldségesnél megvásárolt termék. A metszés, a gyümölcstermesztés, egy erdőkert gondozása vagy a tésztakészítés mind ebbe az irányba mutatnak. A hétvégén megszólaló előadók bevezették az érdeklődőket ebbe a rendkívül sokszínű világba.
És bár a klímaváltozás minden négyzetméteren érezteti a hatását, az előadásokon megjelentek számából ítélve egyre többen nyitnak a változás irányába, és hajlandóak elszakadni a megszokott sémáktól. A KertFeszt nekik szólt: a kedvenc, szeretett területük, a kertjük fennmaradásáról, alkalmazkodásáról és lehetőségeiről.
Kép: Fejér János (KertFeszt)
Kiemelt kép: Fejér János (KertFeszt)
