Az e-hulladék begyűjtését tekintve Magyarország az uniós ranglista élmezőnyében található, de egyelőre így sem éri el az EU célszámát. Az Európai Unióban több e-hulladékot gyűjtenek be és hasznosítanak, mint a világ legtöbb részén, de még sincs ok elégedettségre.
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékának kategóriája (WEEE, elektronikus hulladék vagy e-hulladék) sokféle berendezést foglal magában. A háztartási elektromos kisgépektől kezdve az informatikai eszközökön, például a mobiltelefonokon és a laptopokon át az olyan nagygépekig, mint a fotovoltaikus panelek vagy a bankjegykiadó automaták. Nem tartoznak viszont ide az akkumulátorok, amelyekre az EU-ban külön jogszabályok vonatkoznak.
A gazdaságnak és a környezetnek is jó
Megfelelő kezelés hiányában az e-hulladék károsítja a környezetet, mivel gyakran rendkívül mérgező anyagokat tartalmaz, összetett kombinációban. A kezeletlen e-hulladék elégetése veszélyes vegyi anyagok, például dioxin felszabadulásával járhat. Az elektromos berendezésekben bizonyos fémek – például az ólom és a higany – használatát 2003 óta korlátozzák az uniós országokban, de régebbi termékekben továbbra is jelen lehetnek.
Az e-hulladék gyakran tartalmaz olyan fémeket és műanyagokat is, amelyek új termékek nyersanyagául szolgálnak, tehát újrafeldolgozhatóak. Az e-hulladék megfelelő kezelése ezért jelentős gazdasági előnyökkel járhat, és csökkentheti a nyersanyagok iránti keresletet. Például 1 tonna okostelefon körülbelül százszor annyi aranyat tartalmaz, mint 1 tonna aranyérc. Az e-hulladék további fontos fémeket – például ezüstöt, rezet, nikkelt, indiumot vagy palládiumot – is tartalmazhat.
Az e-hulladék újrafeldolgozása a hulladék- és műanyagválság enyhítése mellett hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez is. Mivel csökkenti az új anyagok, különösen a fémek előállításából származó üvegházhatású gázok kibocsátását. Az uniós finanszírozású ProSUM projekt az e-hulladékban 49 kémiai elemet azonosított. Ezek közül sokat újra fel lehet dolgozni más termékekben való felhasználás céljából. A 49 elem közül az Európai Bizottság 18-at a kritikus fontosságú, vagyis kiemelkedő gazdasági jelentőségű és az ellátás szempontjából magas kockázatot jelentő nyersanyagok közé sorolt.
Az Európai Unió 2003-ban fogadta el az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló első irányelvét, amelynek helyébe 2012-ben új lépett. Az irányelv bevezette a „kiterjesztett gyártói felelősség” elvét, amely a „szennyező fizet” szabály nyomán előírja, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével járó pénzügyi terheket a gyártónak kell viselnie. Az e-hulladékra vonatkozó irányelv ösztönzi a gyártók és az újrafeldolgozók együttműködését is, hogy már a termékek megtervezése elősegítse az elektromos és elektronikus berendezésekből származó alkatrészek és anyagok szétszerelését és hasznosítását. Az e-hulladék-irányelv különböző közös, minden tagállamra vonatkozó begyűjtési és hasznosítási célértékeket ad meg, valamint újrahasználatra és újrafeldolgozásra való előkészítésre vonatkozó célértékminimumokat is kitűz.
Az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors, ECA) legutóbbi jelentése szerint az EU e-hulladék-gazdálkodási kerete globálisan is megállja a helyét, az uniós országok összesen több elektronikus hulladékot gyűjtenek, illetve hasznosítanak, mint a világ más részei.
A forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége csökkent, az összegyűjtött e-hulladék tömege pedig nőtt az EU-ban. Az utóbbi az előbbi értéknek több mint 45 százalékát teszi ki az Eurostat legutóbbi (2018-as) adatai alapján. A 2012 és 2018 között az EU-ban begyűjtött e-hulladék több mint 87 százalékát hasznosították, és több mint 80 százalékát dolgozták fel újra. A hasznosítás több, különböző típusú műveletet ölel fel. Egyebek mellett az újrafeldolgozást, az újrahasználatra való előkészítést és az energetikai célú égetést.
Magyarország az élmezőnyben
Az egyes uniós országokat tekintve a 2018-ig rendelkezésre álló adatok alapján az e-hulladék-begyűjtés aránya vegyes képet mutat (az előző három évben forgalomba hozott termékek átlagos tömegéhez viszonyítva). Magyarországon – több más országhoz hasonlóan – ez az arány 2016 és 2018 között valamelyest csökkent, azonban hazánk így is a legjobban teljesítő tagállamok között van. Ennek megfelelően az Európai Bizottság 2017-es értékelésében Magyarországot az első, „A” országcsoportba sorolta az e-hulladékra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés szempontjából. A 2019-es begyűjtési céltól a 2018-as magyar arány ugyan elmarad, de mivel a célérték elérésének határideje tíz tagállam között Magyarország esetében is 2021. augusztusáig halasztható, a 2019-es statisztika e tekintetben nem lesz döntő.
Tartósabb elektronikai berendezések jöhetnek
Az Európai Számvevőszék új áttekintése szerint az e-hulladék uniós begyűjtése és hasznosítása összességében javuló tendenciát mutat. De az uniós és tagállami szintű e-hulladék-gazdálkodás előtt továbbra is jelentős kihívások állnak. Ezek egyike az e-hulladék-kezelésre vonatkozó követelmények teljesítése, de a helytelen e-hulladék-gazdálkodás, az illegális hulladékszállítás és az egyéb büntetendő cselekmények is problémát okoznak. Mindemellett tovább kell dolgozni az e-hulladék gyűjtésére, újrafeldolgozására és újrahasználatára vonatkozó célok meghatározásán is.
Kapcsolódó bejegyzések
Komoly probléma a tervezett elavulás!
A Klímapolitikai Intézet a fogyasztói világnap alkalmával kutatást végzett, amellyel a tervezett elavulás témáját járta körül.
Erre van is esély, hiszen az Európai Bizottság által 2019-ben bejelentett európai zöld megállapodás a kapcsolódó problémák átfogó megoldását célozta meg. A megállapodás egyebek mellett az alapanyag-felhasználás csökkentésével, valamint az újrahasználat újrafeldolgozással szembeni arányának növelésével kívánja támogatni az uniós gazdaság erőforrás-hatékonyságának növelését, illetve korszerűsítését.
2020-ban a bizottság egy új, körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervet ismertetett, amely az elektronikai eszközöket „sürgős, átfogó és összehangolt intézkedéseket igénylő” termékekként határozza meg. Ösztönzi a terméktervezés javítását, a fogyasztók szerepvállalásának és a gyártók felelősségének a növelését, valamint a termelési folyamatok körforgásos jellegét. A körforgásos gazdaság komoly értékként kezeli a termékeket és a bennük található anyagokat. Ezért törekszik a hulladék mennyiségének minimalizálására és arra, hogy az anyagok a gazdaságon belül maradjanak.
Az Európai Bizottság 2021 utolsó negyedévében tervezi előterjeszteni az „elektronikai berendezések körforgására irányuló kezdeményezést”, melynek célja a termékek hosszabb élettartamának előmozdítása. A várható szabályozási intézkedések érinteni fogják például az elektronikai berendezések energiahatékonyságának, tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének, újrahasználhatóságának és újrafeldolgozhatóságának növelését. Lépések várhatók a mobilok és más eszközök töltőire vonatkozóan, és felülvizsgálják az elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok uniós szabályozását is. A kezdeményezés az e-hulladék-begyűjtés rendszerét is tökéletesíteni kívánja, és vizsgálja a régi mobilok, tabletek és töltők számára szolgáló uniós szintű visszavételi rendszer létrehozásának lehetőségét is.
fotók: canva.com
