Sokkal több egy érettséginél: a fenntarthatóság tantárgy gyakorlati tudást is ad
Izgalmas előadások, gyakorlatorientált szemlélet és egy komoly kutatómunkával járó projektérettségi: a fenntarthatóság tantárgy – amely érettségi tárgyként is választható – nem szokványos módszerekkel és követelményekhez igazodva tanít, a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Nyakóné Kántor Mária, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium felkészítő tanára avatott be abba, hogyan lehet a 21. században megfogni a diákok figyelmét, és miképp kell elképzelnünk egy projektérettségit.
A tanárnő idén is közel 40 diákot készített fel a fenntarthatóság érettségire, és bár a tárgy népszerűsége eleinte azon az elképzelésen alapult, hogy a projektalapú érettségi egyszerűbb, a feladatot végiggondolva hamar rájöttek a tanulók arra, hogy a véltnél nagyobb fába vágták a fejszéjüket, de ennek jelentős hasznát fogják venni.
Miért előnyös egy diáknak a projektérettségi tapasztalata?
Nyakóné Kántor Mária: A legnagyobb előnye az, hogy olyan tapasztalatot szereznek, amit a felsőoktatásban és a mindennapi életben is kamatoztathatnak. A diákjaink nagy arányban, 90% fölött választanak valamilyen egyetemi képzést, ahol egy ilyen mélyreható projekt kidolgozása gyakori feladat.
Mi azért vezettük be ezt a tantárgyat, mert sok a „reálos” diákunk, van tisztán ilyen osztályunk is, az oktatásban erős a természettudományos alap. A tanév során egyre több diákról derült ki, hogy környezetvédelmi pályára készül, amihez jól kapcsolódik a fenntarthatóság, illetve egyre több felsőfokú intézményben fogadják el érettségi tantárgyként. Jelenleg egy évfolyamon, heti 2 órában tanítjuk a tantárgyat.
Hogyan lehet bevinni a gyakorlati szemléletet a tantárgy oktatásába?
Ny.K.M.: Személy szerint rövidre kerekítem az elméleti részt. A felkészülés és a tanórák alatt is projektekben gondolkodom. Elmegyünk a szemétégetőbe, kimegyünk a vízügyhöz, számtalan gyakorlati lépéssel egészítem ki a tanítást. Szakembereket hívunk meg előadásokra. Jó kapcsolatot ápolunk a város környezetvédelmi mérnökével. Ebben az évben TRASHformation Iskolai alkotói versenyt szerveztünk „Építsd újra a világot háztartási hulladékból!” címmel.
Kép: Bessenyei György Gimnázium és Kollégium
Amikor publikussá válik a projekttéma (a fenntarthatóság érettségi minden évében három projekttéma közül választhatnak a diákok – a szerk.) kis csoportokra osztjuk a diákokat. Ekkor még senki nem választ magának konkrét témát, hanem először a szakirodalmat gyűjtjük össze, és ez alapján beszélgetünk a megadott kérdésekről több alkalommal. Ha ennek során valakinek megtetszik valamelyik terület, annak még jobban utánanéz a szakirodalomban, ugyanis szakmai jártasság nélkül nem lehet igazán elmélyülni egyik témában sem.
Ezután a projekt megvalósításának minden lépését végigvesszük minden diákkal. A prezentáció készítése kapcsán mindig kikötöm, hogy nem elégszem meg egy PowerPoint-prezentációval, ugyanis rengetegféleképpen lehet színesíteni a diákat: az mindegy, milyen appot vagy alkalmazást használ valaki, a lényeg az, hogy beletegye a kreativitását.
A fenntarthatóság érettségi során a diákoknak egy projektet kell megvalósítaniuk a megadott témakörök közül választott saját témájukban, majd szóbeli védés keretében kell prezentálniuk a választott témájukat, kicsit úgy, mint egy diplomamunka esetében.
Úgy gondolom, semmilyen elméletet nem érdemes gyakorlat nélkül tanítani. Ha például a tartósítószerekről vagy az élelmiszer-adalékokról tanulunk, akkor feladatnak tekintjük, hogy elmenjünk néhány ábécébe, és például a sonkák címkéjén megnézzük az összetevőket. Sorra vesszük az e-számokat, a diákok egyesével kikeresik a listából, hogy melyik kód mit jelent. Ennek köszönhetően felnőttkorukban is mindig át fogják gondolni, mit vesznek meg. Ha csak egy PPT-t néznénk meg erről, néhány nap múlva feledésbe merülne a tananyag. Ha nem tudjuk felkelteni a mai gyerekek érdeklődését, gyakorlatilag semmit sem tudunk átadni nekik.
Kép: Bessenyei György Gimnázium és Kollégium
Milyen témákat választottak idén a diákok?
Ny. K. M.: Az idei évben a három választható témakör „Jane Goodall öröksége”, „Ne vedd meg ész nélkül!”, „Zöld város” és „Tiszta jövő” volt. A legnépszerűbb a „Ne vedd meg ész nélkül!” témakör lett. A diákok változatos ötletekkel dolgozták fel a témákat: a projektek között megjelent a tudatos vásárlás, az élelmiszer-pazarlás, az impulzusvásárlás, a fast fashion és fenntartható öltözködés, a túlcsomagolás, a PET-palackok visszaváltási rendszere, a mobiltechnológia környezeti hatása, a városi zöldfelületek védelme, valamint a vállalkozások fenntartható működése is.
Ez annyiban lepett meg, hogy Jane Goodall kapcsán kilencedikes korukban egy komoly, Afrikát érintő előadást hallgathattak meg, amit nagyon élveztek, vendégünk volt a Jane Goodall Intézet munkatársa is, de projekttémaként ez most nem került előtérbe. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a másik két témát jobban le tudták vetíteni a saját életükre. A „Zöld város” témakör kapcsán egy méhészcsaládból származó diák arra tért ki, milyen fontosak a méhek, és mindezt a családi kötelékkel hozta össze. A legtöbben személyes kapcsolódást, családból vett példákat is említettek a projektmunkájukban. Az egyik diák az 50 forintos palackokat gyűjtötte össze az iskolában, és megmutatta, hogy a visszaváltás ellenére mennyi landol a kukában, szinte egy épületnyi mennyiség jött össze. De a témák között szerepelt a mobilvásárlás fenntarthatósága is, az egyik diák ebben végzett kutatómunkát.
A témák feldolgozásához a felkészülés során sosem adok konkrét szakirodalmat, annyi az elvárásom, hogy 3–5 percet tudjanak egy-egy kérdéskörről beszélni, szakmailag hiteles források alapján. Ez általában először nagy feladat, mert sokkal hosszabb ez az idő, mint amilyennek tűnik.
Miképpen zajlik a szóbeli védés?
Ny. K. M.: A saját kutatás és a szakirodalom alapján elkészül a projektmunka. Az értékelés után pedig jöhet a prezentáció, a tapasztalatmegosztás. Ebben „fogom a diákok kezét” az utolsó dia bemutatásáig, mert a cél az, hogy 100%-os legyen a prezentáció. Ezzel szeretném elérni, hogy a jövőben is kamatoztathassák azt a tudásukat, amit itt, a projektmunka kapcsán szereznek. Így bármilyen hasonló feladattal néznek majd szembe, tudni fogják, hogyan kell elindulni. A Fenntarthatósági témahéten megrendezzük a Fenntarthatósági diákkonferenciát, ahol minden diák bemutathatja kutatását az érdeklődő tanulóknak, ez rutint ad a szóbeli érettségihez is, ugyanakkor képet kapnak arról is, miben kell még fejlődniük. Ebben az évben közel 50 tanuló prezentálta saját kutatását.
Ha érdekel a tárgy elméleti része, nézd meg a témakörökhöz készített videókat:
Ha pedig még többet szeretnél tudni a fenntarthatóság érettségiről, hallgasd meg a témában készített podcastünket:
