Ezért ne vidd túlzásba az AI használatát!
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia felforgatta a világot, és bár még nem mindig és mindenhol egyértelmű, hogy mi szükség van a használatára, kétségtelen, hogy beépült a gazdaságba és az életünkbe is. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb technológiai átalakulása jelentős, gyakran láthatatlan költségekkel jár, amely a legnagyobb terhet a környezet számára jelenti.
Energiafaló adatközpontok
Az AI agyát alkotó adatközpontok energiafogyasztása elképesztő ütemben növekszik. A becslések szerint 2025-ben már 485 terawattóra áramot használtak fel; összehasonlításképpen hazánk teljes energiafogyasztása tavaly 44,61 TWh volt. A fenti érték az idő előrehaladtával tovább nő majd, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jóslata szerint 2030-ra elérheti a 945 TWh-t, ami Japán éves energiafogyasztásához mérhető. A szigetország a világ egyik legnagyobb gazdasága, energiafogyasztásban pedig az 5-6. hely környékén van. Ez jól mutatja, milyen irdatlan mértékű energiáról beszélünk.
Érdekesség, hogy néhány éve a leginkább energiaigényes folyamat a modellek betanítása volt, mára a teljes energiafelhasználás 80–90%-át a mindennapi működés, az úgynevezett inferencia teszi ki.
Nem biztos, hogy minden választ az AI-tól kellene várnunk
Ahogy a modellek egyre fejlettebbek, a válaszaik pedig kifinomultabbak, ha úgy tetszik, használhatóbbak lettek, a felhasználók is egyre nagyobb számban kezdtek megjelenni, és az internetezési szokásaink is némileg átalakultak. Egyre jellemzőbb, hogy a klasszikus internetes kereséseket nem a szokásos platformokon, legjellemzőbben a Google keresőjében végezzük, hanem az AI segítségét kérjük.
Míg azonban egy átlagos Google-keresés körülbelül 0,2-0,5 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár, addig egy AI-keresés kibocsátása a 4 grammot is meghaladhatja. Ennek oka, hogy a hagyományos keresőalgoritmusokkal szemben az AI válaszaihoz akár 10-30-szor több számítási kapacitásra van szükség, és akkor még nem kerültek a képbe az olyan AI eszközök, mint a videó- vagy képgenerálás, melyek esetében az energia- és vízfelhasználás elképesztően magas lehet.
De az sem mindegy, melyik AI-ról beszélünk, ugyanis a modellek között óriási különbségek vannak, amelynek egyik legfontosabb fokmérője, hogy hány paraméteres egy modell. A több paraméter jobb és pontosabb válaszokat jelent, de ezzel párhuzamosan exponenciálisan több energia felhasználását is. A nagy techcégek modelljei akár az 1000 milliárd paraméteres méretet is meghaladhatják. Podcastunk korábbi szakértő vendége szerint amikor ezekkel a nagy modellekkel (mint például a GPT-4, a Gemini Pro vagy a Claude 3) dolgozunk, az olyan, mintha Einsteinnel íratnánk meg a matekházit. Számos egyszerűbb feladatra a kisebb, akár csak néhány milliárd paraméteres modellek is kitűnőek lehetnek, energiafogyasztásuk pedig jóval alacsonyabb, mint a zászlóshajó-modelleké.
Miért fogyasztanak rengeteg vizet?
Az AI működtetése nem csak áramot, hanem elképesztő mennyiségű vizet is igényel. A modelleket futtató szerverek rengeteg hőt termelnek munka közben: az IEA szerint egyetlen szerverállvány annyi hőt is leadhat, mint 30 háztartási gázkazán. Egy-egy ilyen berendezés nagyobb hűtőszekrény méretű, és egy-egy adatközpontban több száz vagy több ezer is lehet belőle.
Hatékony hűtésükhöz nem elegendőek olyan megoldások, amelyek az átlagos otthoni számítógépek esetén használatosak. Magyarul levegővel nem lehet őket lehűteni. A legelterjedtebb megoldásnak ma a folyadékhűtéses és párologtatásos rendszerek számítanak, és ezek többnyire tiszta ivóvizet használnak. Hogy pontosan mennyit, az természetesen függ a terheléstől, de attól is, hogy hol működik az adatközpont. A hűvösebb klímán fekvő, a legmodernebb technológiákat alkalmazó adatközpontok esetén egy kilowattóra áramra nagyjából 0,2 liter vízfogyasztás jut, míg a melegebb régiókban ez elérheti akár az 5–7 litert is.
Friss becslések szerint az adatközpontok vízfelhasználása 2030-ra elérheti a 9300 milliárd litert, amely épp annyi, mint Afrika Szaharától délre eső területein élő 1,3 milliárd ember éves ivóvízfogyasztása.
Így csökkentsd a lábnyomod!
Az AI víz- és energiafogyasztásának mértéke azon is múlik, mennyit és hogyan használjuk ezeket a szolgáltatásokat. Épp ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyekkel csökkenthetjük saját digitális lábnyomunkat!
- Tudatos használat: Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon tényleg szükségünk van az AI-ra az adott kérdés megválaszolásához? Néha egyszerűbb vagy akár gyorsabb is lehet, ha a hagyományos keresőt használjuk.
- Válasszunk megfelelő modellt: Ahogy fent írtuk, a modellek mérete nagyon különböző lehet. Ha egyszerűbb feladatok végrehajtására használjuk az AI-t, érdemes lehet keresni kisebb, egyszerűbb modelleket, amelyek ugyanolyan jól el tudják látni a feladatot.
- Precízebb utasítások: Amikor utasítást adunk az AI-nak (promptolunk), fogalmazzunk minél pontosabban és minél világosabban, mert annál kevesebb háttérszámítást kell a modellnek elvégeznie.
- Korlátozzuk a válaszokat: Egyes modellek hajlamosak mindenre terjengős válaszokat adni, viszont ez néha a feladat túlteljesítése. Utasítsuk arra a modellt, hogy röviden (pl. 300 szóban) adjon választ.
