Tele élettel és lehetőséggel: így alakítsd ki környezeted fontos ökológiai bázisát, a kerti tavat!
A kerti tó ma már nem csak egy csinos, kristálytiszta vizű, csobogóval ékesített objektum lehet a kertben. Egy jól kialakított vizes élőhely sokkal több ennél. Egyes fajok utolsó menedéke lehet, egy üde színfolt a szárazságban, kis túlzással elengedhetetlen eleme egy ökológiai kertnek az egyre szárazabb Kárpát-medencében. A kérdés csak az: miként lehet jól kialakítani?
A kertünk sajnos nélkülözi a nagy fákat, remek árnyékokat. Habár egy ideje küzdök ellene (értsd, nagy lendülettel ültetem a növényeket) és az otthonunk mikroklímája ígéretes, minél több vizet, és főképp vizes élőhelyet szeretnék a kertbe. Ennek egyik megoldása a kerti tó, amire nem csak jó ránézni, de sokkal inkább ökológiai elem a kertben, tele élettel, lehetőséggel. Beszédes az is, hogy akár szakemberekkel, akár fenntarthatóságra törekvő, lelkes természetkedvelőkkel, akár kerttulajdonosokkal beszélek, egyöntetűen megerősítik azt a vélekedést, miszerint a víz pillanatok alatt megtelik élettel.
Kép: Kántás Zoltán
A témában segítségül hívtam Kántás Zoltán környezetvédelmi technikust, a Greendex vendégszerzőjét, aki segített tisztázni, miképp is lehet jól kialakítani egy kerti tavat, mire kell odafigyelni.
Miért kell neked is egy kerti tó?
Elsőként is nézzük meg, miért jó döntés egy vizes élőhely kialakítása. Egy halak nélküli ökológiai tó minden olyan kertbarátnak vonzó lehet, aki törekszik a természettel összhangban élni. Annak is jó döntés, aki szeretne a természet páratlanságában gyönyörködni és sokkal többet megtudni a vízről, ami lássuk be, az elmúlt és az idei év aszályai után elengedhetetlen. Jó lehet annak is, aki szeretné érteni a természet folyamatait, és a biodiverzitás növelésére vágyik a kertjében.
Ráadásul egy ilyen víztest javítja a kert mikroklímáját, mágnesként vonzza a madarakat, kétéltűeket és beporzókat, ráadásul – a közhiedelemmel ellentétben – nem szúnyogkeltető, hiszen a benne kialakuló gazdag ökoszisztéma ragadozó élőlényei, mint a szitakötőlárvák és békák, pillanatok alatt, természetes úton tizedelik meg a szúnyogállományt.
Kép: Kántás Zoltán
Hogyan alakíthatod ki az ökológiailag is előnyös kerti tavat?
Az MME oldalán az alábbi, kialakításhoz fontos paramétereket olvashatjuk:
Hova helyezd el a tavat?
- Figyelj a fényviszonyokra: A legideálisabb a félárnyékos hely, ahol a vízfelületet naponta körülbelül 5 órán keresztül süti a nap.
- Törekedj a nyugodt környezetre: Madárbarát kert esetén kiemelten fontos, hogy a tó nyugodt, zavarásmentes helyre kerüljön.
- A formája is fontos: A tó alakja tetszőleges lehet, de kisebb tavak esetében a „bab alakú” medret szokták ajánlani.
Mekkorára tervezd?
Az MME alapszabálya, hogy „minél nagyobb egy tó, annál jobb feltételeket biztosít az élőlények számára”. A vízfelület nagyságához az alábbi minimális átlagmélységeket ajánlják:
- 3–5 m² felület: 60–80 cm mélység
- 5–15 m² felület: 80–100 cm mélység
- 15 m² felett: 100 cm vagy annál mélyebb
A mederben ügyelj a mélységi zónákra!
A meder ásásakor, az ökológiai egyensúly és az állatok védelme érdekében, különböző mélységi zónákat kell kialakítani:
- Mocsaras zóna (10 cm-ig): Fontos, hogy itt fokozatosan mélyülő részek is legyenek, hogy a madarak le tudjanak szállni, inni és fürdeni.
- Sekélyvíz zóna: 10–40 cm mélység között (a kétéltűek jelentős részének legkedvezőbb mélység).
- Mélyvíz zóna: 40–150 cm között.
Kép: Kántás Zoltán
Hogyan pótolhatod a vizet a kerti tóban?
A számokon túl gyakran felmerülő kérdés, mivel érdemes feltölteni, majd pótolni az elpárolgott vízmennyiséget. Kántás Zoltán szerint ma már nincs lehetőség pusztán esővízzel pótolni a hiányzó mennyiséget, hiszen annak mennyisége és az érkezés rendszeressége bizonytalan. Ennek ellenére érdemes kihasználni a rapszodikusan érkező esővizet, hiszen a tetőről remekül gyűjthető és ez fel is használható: egy 70 négyzetméteres területről, ha csak 2 mm esik is le, máris 140 liter vizet nyerhetünk. Kántás Zoltán arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemes öblítést végezni a tetőről lefolyó vízen, hogy a levegőből esetleg kiülepedett szennyeződések
ne kerüljenek a tóba. Kútvíz esetén figyelembe kell venni az adottságokat: hol és milyen minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre a víz.
Zoltán a csapvíz és a klór kérdését is megválaszolja: ha biztosak lehetünk a csapvíz klórmentességében, akkor bátran használhatjuk azt is. Ha még sincs más lehetőségünk, és klóros víz folyik a csapból, érdemes kiszellőztetni belőle a klórt: egy hordóban, nyitott tetővel 1-2 nap alatt kiszellőzik belőle az anyag, és felhasználható. Egyes csapvizek esetében azonban célszerű klórsemlegesítő szert használni.
Algásodás: sokan rettegnek tőle, általában feleslegesen
A kerti tó algásodása is gyakran felmerülő aggodalom. Kántás Zoltán szerint eleve olyan helyre érdemes tervezni a tavat, ahol nem tűzi egész nap a közvetlen napfény. A szűrésben továbbá sokat segíthetnek a tóba telepített növények, melyekből a megfelelő mennyiség a minél több.
Kép: Kántás Zoltán
Nagyon jók a különböző vízfelszínt takaró növények, mint a vízitök. Ha mélyebb a tó, akkor tavirózsa, nálunk pedig nagyon bevált a vízilófark, azonban ez csak nagyobb tömegben árnyékolja a felszínt. De nem ördögtől való a békalencse sem.
Csak a képzelet és a növények igénye szabhat határt a növénysokaság kialakításában. Nem kell, hogy kristálytiszta legyen a víz, hiszen teljesen természetes némi alga jelenléte. A fonalas alga például remek búvóhely az ebihalaknak vagy szitakötőlárváknak. Ha a természetes szűrésre voksolnál, kialakíthatsz a tó mellé egy magaságyást vagy akár egy dézsát, melybe közepes szemű kavicsot töltesz. Ezt teleültetheted vízinövénnyel, mint a mocsári menta vagy a gólyahír, és egy néhány m3-es tó esetén akár egy kis, 4-5 wattos akváriumi szivattyú segítségével forgathatod benne a vizet. Így nem csak a szűrést oldod meg, hanem egy kiváló mocsárzónát is kialakítasz.
Szomjukat oltó állatok, halak és szúnyogok
Gyakori probléma a rosszul kivitelezett partoknál, hogy a kisebb-nagyobb madarak, emlősök, de Kántás Zoltán szerint még akár a békák is belefulladhatnak a vízbe. Az egyik ilyen hiba, hogy a tófóliát nem fedik el, amely kifejezetten balesetveszélyes, mivel az élőlények belecsúszhatnak a tóba, ráadásul a legkevésbé sem esztétikus. A jó megoldás a lépcsőzetes, kövekkel kirakott part, ami elrejti a fóliát, és amin a békák, ki és bejuthatnak, a sünök, madarak pedig biztonságosan kimászhatnak, vagy rajta ücsörögve kényelmesen ihatnak a vízből.
Ami még fontos egy ilyen tó esetében, az a halak kérdése: egy kis ökológiai tóban a halak teljesen kontraproduktív megoldásnak minősülnek (hiszen az ebihalakat és a szitakőtőlárvákat is pusztítják), ezért jobb, ha nem telepítjük be őket a tóba. Így a plusz szerves hulladéktól is megkíméljük a tavat, magától beáll majd a biológiai egyensúly, nem billen el a halak miatt.
A másik nagy mumus a szúnyog: a jól kialakított tó valójában nem kedvez a szúnyoglárváknak. Azon túl, hogy természetes ragadozóikat, mint a szitakötőket vagy békákat szaporítjuk benne, a szúnyoglárvák remekül elvannak a rosszabb minőségű vízben is, ami azonban egy jól beállt egyensúly esetén nem jellemző a kerti tóra. Bár Zoltán szerint is könnyen lehet, hogy a szúnyog lesz az első élőlény a tóban, hamar beáll az ökológiai egyensúly és eltűnnek, hiszen ezt a lelkesedést a ragadozóik is kiszagolják.
Kép: Kántás Zoltán
Hogyan gondoskodhatsz a tavad hosszú távú ökológiai fenntartásáról?
Ha a tó fák alatt helyezkedik el – egy Raschel-hálóval lehet megvédeni az ősszel belehulló levelektől – ugyanis a túl sok szervesanyag bomlása ronthatja a vízminőséget.
A tó levegőztetése nyáron a hőség, télen az áttelelő élőlények miatt fontos. Ez kisebb csobogók betelepítésével is megoldható, de a fent említett árnyékoló vízinövény-mennyiség is sokat segít a meleg hónapokban. Télen a mérgező gázok kiszellőzésére kell figyelnünk, amelyben akár már egy kis teljesítményű levegőztető szintén segíthet, az által, hogy egy kis fagymentes léket tart fent a felszínen.
Egy kerti tó kialakítása bonyolult műveletnek tűnhet, de már egy egészen kicsi tó esetében is pillanatok alatt megjelennek a “lakók”. Ezzel pedig egy olyan diverz és különleges szegletet teremthetünk a kertünkbe, ahol jó lenni, amire jó ránézni, és amellyel a természethez is mélyebben kapcsolódhatunk.
Kiemelt kép: Kántás Zoltán
