A kihalási esemény vagy tömeges kihalás nagyszámú faj rövid idő alatt bekövetkező elpusztulása. Sok tudós azt a véleményt osztja, hogy a földi élővilág tömeges kihalási eseményei nagyjából 27 millió évente következnek be.

A kihalás az élet része. Az állatok és a növények folyamatosan eltűnnek, helyükön pedig újak jelennek meg. A bolygónkon valaha létezett élőlények mintegy 98%-a már kihalt. Amikor egy faj kihal, az ökoszisztémában betöltött szerepét általában új fajok vagy más létező fajok töltik be.

A múltbeli tömeges kihalásokat a rendkívüli hőmérséklet-változások, a tengerszint emelkedése vagy csökkenése, valamint olyan katasztrofális események okozták, mint hatalmas vulkánkitörések vagy a Földet érő aszteroidák.

A Föld „normális” kihalási sebessége 0,1–1 faj/10 ezer faj 100 év alatt.

A földtörténet során öt nagy kihalási esemény zajlott le, amelyek során az akkori élővilág jelentős része kipusztult. Ezek közül talán a legismertebb 65,5 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén történt. Ez vetett véget a dinoszauruszok uralmának, és egyúttal teret adott az emlősöknek és a madaraknak a gyors diverzifikációhoz, fejlődéshez.

Sok tudós szerint jelenleg már zajlik a hatodik nagy kihalási esemény. A kihalási ráta napjainkban jóval magasabb a normális értéknél. A probléma olyan mértékű, hogy egyes kutatók szerint az emberi tevékenység következtében a következő száz évben a fajok fele kipusztulhat.