Az Ázsiából származó foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Európa-szerte egyre nagyobb károkat okoz, mert azon kevés gyümölcslégy faj egyike, mely elsősorban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. Vele szemben a hagyományos, régóta ismert közönséges ecetmuslica a már sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt támadja.
Az új kártevő gazdanövényköre széles, termesztett és vadon élő gyümölcsök (szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte, cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva, szőlő, kivi) egyaránt beletartoznak. Kártétele néha az almára és körtére is kiterjed, málnán és szamócán pedig akár 80-100%-os gazdasági veszteséget is tud okozni.
Kapcsolódó bejegyzések
Invazív fajok a kertünkben: mit tehetünk?
Az eredeti élőhelyükön őshonos fajok nálunk invazívak lehetnek. De hogyan kerülhetnek ide, és mi a fő probléma velük?
A kártevő piros szemű, sárgásbarna színű, 3 milliméteres légy, igen hasonlatos a hagyományos ecetmuslicához. Egyedül a hím visel jellegzetes megkülönböztető jelzést, a szárnyán ugyanis fekete folt található, a nevét is erről kapta a faj.
Ahogy a magyarmezogazdasag.hu cikke írja, többhetes életük során a nőstények kedvező körülmények között több száz tojást is leraknak fűrészes tojócsövükkel az egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsökbe. A szúrásnyom kívülről kissé besüppedő foltnak látszik. Az 1-3 nap múlva kikelő lárvák a gyümölcs húsából táplálkoznak, kártételük nyomán pedig másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadni kezd a gyümölcs.
Felénk az áprilistól novemberig tartó időszakban három nemzedék is kifejlődhet, Európa melegebb, déli részein pedig akár egy tucat is. A telet a kifejlett legyek védett helyen, főként raktárakban vészelik át.
A szakportál szerint a lehető legkorábbi szüret és a gyümölcsök komposztálásának mellőzése segíthet a védekezésben, illetve az, ha minden megtermett gyümölcsöt betakarítunk, a fertőzötteket pedig megsemmisítjük.
Fotó: wikipedia