Meatless Monday: egy rendkívül értékes alapanyag, a dió

Meatless Monday: egy rendkívül értékes alapanyag, a dió
Meatless Monday: egy rendkívül értékes alapanyag, a dió

A dió remek sütialapanyag és kiváló fehérjeforrás is, így csodásan megállja helyét a húsmentes étkezésben is. Lássuk, hogyan!

Akinek a kertjében diófa áll, nagy becsben tartja. Főleg manapság, amikor évről évre drágul ez az igazán értékes alapanyag. Karakteres íze, sokoldalú felhasználhatósága és értékes beltartalma miatt nem érdemes kihagyni mindennapi étkezésünkből. Az őszi időszak kedves élménye lehet a diótörés, ami ugyan sokáig eltart, cserébe igazi kincset rejtenek a barna héjak.

Hosszú múltra tekint vissza ez a csonthéjas

A diót valószínűleg honfoglaló őseink hozták magukkal. A régészeti kutatások szerint a világ egyik legrégebb óta fogyasztott, fán termő gyümölcse. Használták az ókori egyiptomiak, rómaiak és görögök is. Napjainkban az USA, Törökország, Kína és Irán számítanak a legnagyobb termesztőknek, a világ legnagyobb dióültetvénye Iránban található. 

dió dióhéj
Frissen tört dió: minden, amire ősszel vágyhatunk.

A dió szerencsére itthon is jól megterem, találhatunk hazai termést a piacokon is. Ha azon szerencsések közé tartozunk, akiknek saját diófájuk van, semmiképp se hagyjuk veszni a termést! Egy igazi hazai „superfood” terem a kertünkben beltartalmi értékét, fogyasztásának pozitív hatásait tekintve. 

Diófa a kertben

Gyönyörű látványt nyújtanak a méltóságteljes, árnyas diófák. Habár termésükre hosszasan kell várni, akár 150 évig is elélnek, így egy diófa ültetése mindig hosszú távra szól.

Az általános talajban is jól érzi magát, de a laza, humuszos föld az ő igazi közege. Nagyon fontos alaposan átgondolnod, hogy hová ülteted, hiszen nagyra nő, és a gyökérzete is szerteágazó hálózatot alkot majd. A kert többi fájától érdemes legalább 10 méterre ültetni, ugyanez vonatkozik a házra és a kerítésre is. A metszést szeptember környékén végezd el, tavasszal nem szabad metszeni!

diófa dió termés
A diófa nagy kincs a kertben.

Csodálatos fehérjeforrás

A dió az egyik legkiválóbb fehérjeforrás. Fehérjetartalma magasabb, mint a húsoké és a tojásé, ezért fontos szerepet játszik a növényi alapú étkezésben. B1-, B2-, B6, C- és E-vitamint tartalmaz, emellett sok benne a magnézium is, ami stresszes időszakokban – például vizsgára készüléskor – sokat segíthet. 

Fogyasztása magas omega-3 zsírsavtartalma miatt csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ezenkívül javasolják vérszegénység ellenszereként, mézzel keverve pedig csökkentheti a köhögést.

A népi gyógyászatban nemcsak a diót, hanem a fa kérgét, levelét is használták különböző betegségek kezelésére. A nyári időszakban pedig a zöld termésből befőttet, savanyúságot vagy likőrt készítettek, melyeknek szintén sok pozitív hatást tulajdonítottak. Manapság már ritkán találkozhatunk zöld dióból készült termékekkel. Ha mégis rábukkanunk valahol, mindenképp kóstoljuk meg!

diókrém tálak villák dió
Krémként is megállja a helyét.

Dió a konyhában

Az érett diót építsük be minél gyakrabban az étrendünkbe! Csupán megpirítva, nassolnivalóként, saláták és levesek feltétjeként is fogyaszthatjuk, robotgépben krémesre darálva pedig magvajként gyümölcsökkel, zöldségekkel. Aszalt gyümölcsökkel, reszelt almával, zabpehellyel keverve tökéletes edzés előtti, éhségűző energiagolyókat is készíthetünk. 

Azt talán senkinek sem kell bemutatni, hogy sütikben mennyire jól működik egy kis barack-, vagy szilvalekvárral, csokival, mazsolával. Mondhatnánk, hogy a karácsonyi sütemények sztárja a dió. De nemcsak édes, hanem sós ételekben is bátran használhatjuk, akár növényi húshelyettesítőként is. 

Ehhez aprítógépben dolgozzunk össze hagymát, fokhagymát, kevés füstös pirospaprikát, rozmaringot, sót, borsot, szójaszószt és diót! Az így kapott „dióhúst” tehetjük lasagnébe, bolognaiba, töltött zöldségekbe, csinálhatunk belőle fasírtot, rizzsel, sajttal keverve pedig elkészíthetjük belőle Bede Anna dióhurkáját is. Lencsével, gombával keverve tartalmas és egészséges szendvicskrém is készülhet belőle. 

diótorta tortatartó dió
Süteményekben végtelen módon felhasználható.

Céklás, diós pkhali

Hozzávalók:

  • 500 g cékla
  • 100 g dió
  • 1 gerezd fokhagyma
  • fél tk őrölt koriandermag
  • fél ek rozmaring
  • só, bors
  • 3 ek balzsamecet

Így készítsd el!

cékla dió petrezselyem tál
A céklával remek párost alkot.

1. Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. A céklát hámozás nélkül megmossuk, a gumók mindkét végét levágjuk, és egyesével alufóliába csomagoljuk úgy, hogy kevés olajat öntünk mindegyikre. 200 fokon 50–55 perc alatt puhára sütjük. Megvárjuk míg teljesen kihűlnek, majd megtisztítjuk őket. 
2. A diót és a fokhagymát az aprítógépben megdaráljuk, majd beletesszük ugyanabba az edénybe a kihűlt, megtisztított céklát is. Miután a gép ezt is felaprította, hozzáadjuk a koriandermagot, a rozmaringot, a sót és a gránátalmaszirupot vagy a balzsamecetet és a borsot is. Ha nem elég krémes, olívaolajjal krémesítjük. 

Tipp: Az eredeti grúz receptben a krémhez gránátalmamagot is adnak, amelyet fagyasztott ribizlivel helyettesíthetünk. Nyáron adhatunk hozzá friss céklaleveleket, korianderzöldet vagy petrezselymet is. Télen készíthetjük csak a gumóból, vagy akár egy-két evőkanál tahinivel is krémesíthetjük. 

A recept Vida Kata Idei, hazai, zöld című könyvéből való. 

A cikk és a recept elkészítésében Szabó Eszti segített nekünk.

Képek: canva

search icon