Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon – állapították meg meteorológiai szakértők.
A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett, pénteken megjelent cikkben Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója és Pongrácz Rita meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének munkatársa kiemelte: a 20. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Ez a globális felmelegedés hatására napjainkra 80 nap alá csökkent, leginkább az Északi-középhegységben.
Kapcsolódó bejegyzések
Az OMSZ elnöke szerint még nincs itt a klímaszorongás ideje
Az OMSZ vezetője annak kapcsán adott interjút, hogy egy új rendelet következtében jelentős átalakulások történtek a meteorológiai szolgálatok háza táján.
A szakértők azt írták: a pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére lehet számítani: évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma. A megfigyelt változásokért egyértelműen az emberiség által gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából „csak első látásra örülhetünk”, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz, a hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Ijesztően gyors lehet a hőmérséklet-emelkedés Magyarországon
Akár már a 2040-es években megszaporodhatnak a szélsőségesen meleg időszakok a Kárpát-medencében.
A meteorológusok prognózisa szerint további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma és 2-3 fokkal nőhet az évi legalacsonyabb minimumhőmérsékletek értéke. A jelenlegi kilátások szerint a következő évtizedekben a fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a keleti régiókban változnak jobban.
Véleményük szerint azért sem érdemes „túlzottan örülni a kevesebb hidegnek”, mert például a nagy hidegben telelő kártevők sok gondot okoznak. Kiemelték azt is, hogy az energiafelhasználás szempontjából télen lehet spórolni. Az ezzel összefüggésben jelentkező nyári nagyobb mértékű forróság miatt viszont nőnek a hűtési igények, ami akár még nagyobb energiafelhasználással járhat. Ugyancsak fontos szempont az enyhébb telek és a csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt hatása, ez végső soron csökkentheti a megtermelt élelmiszerek mennyiségét – jegyezték meg. (Másfélfok/MTI)