Egy tó tele fekete iszappal
Egy tó tele fekete iszappal

Trinidad déli részén (a Karib-tenger medencéjében), La Brea város közelében található egy  4 hektár kiterjedésű tó, amely fekete iszappal van tele, mélysége pedig eléri a 76 métert.

A lengyel Focus hírportál beszámolója szerint, a helyiek már régóta tudtak erről a helyről, de a világ számára az európaiak fedezték fel a 16. században. Nem kis meglepetést okozhatott Sir Walter Raleigh angol tengerésznek és írónak, aki pontosan 1595-ben találkozott az Aszfalt-tóval. Kis idő elteltével felfedezte, hogy az anyag kiválóan alkalmas hajójának tömítésére.

A britek, akikhez Trinidad és Tobago tartozott, később ebben üzleti lehetőséget láttak, és az 1840-es években így nyerték az első adag paraffint. A fekete anyag kitermelése még évtizedekig folytatódott. A trinidadi ipar olyannyira népszerű volt a világban, hogy a helyi termék igazán különleges helyekre jutott el. Ezt használták például New York első kikövezett utcáinak burkolására, és a washingtoni Pennsylvania Avenue burkolására is, ahol a Fehér Ház áll. A lelőhely kiaknázása még mindig folyik, 1978 óta ez a Lake Asphalt of Trinidad and Tobago cégmárka alatt történik.

Fotó: focus.pl

Hogyan jöhetett létre az Aszfalt-tó?

A választ erre a kérdésre a karibi sziget geológiai szerkezetében kell keresni. Trinidad a tektonikus lemezek határán fekszik – északon a karibi, délen a dél-amerikai lemez található. Ezen a területen valamivel nagyobb a szeizmikus aktivitás, és a kőzetrétegeket számos törésvonal keresztezi. Trinidadban általában ismertek a kőolajlelőhelyek, de az aszfaltból  álló tó önmagában is különleges. Az amerikai földtani intézet szerint valószínű, hogy a fekete arany itt a kedvező törésvonalak miatt nyomul a felszínre. A megfelelő nyomás és a vízáteresztő és vízzáró rétegek egymáshoz igazodása spontán olajkiáramlásokhoz vezethet.

Ez az olaj viszont a forró éghajlat és az erős napsütés hatására elveszíti illékony összetevőit, és helyette nehezebb aszfalt marad. A helyszínt egy sajátos típusú iszapvulkánként is értelmezhetjük, ahol a felszínre törő anyag szénhidrogének és félig folyékony agyag keveréke. Egyedisége ellenére, egyelőre kevés tudományos kutatás témája, de néhány érdekességre már fény derült, például a tározóban talált életformákra vonatkozóan.

Egy 2011-es tanulmány eredményei szerint a tározóban meglehetősen sok közönséges archeon és baktérium él, amelyek grammonként 107 sejtet tartalmaznak. Ráadásul aktívan részt vesznek a helyi szénhidrogének lebontási folyamataiban.

Az Aszfalt-tó nem az egyetlen ilyen tározó a világon. Hasonló található többek között Kaliforniában és Venezuelában, de ezek csak kis méretűek. A trinidadi medence viszont sokkal inkább vonzza az tekintetet, bemutatva a Föld egyedülállóan változatos ökoszisztémáit.

(focus.pl)

search icon