A Föld északi féltekéjének nagy részén, de különösen Európában az idei nyár az átlagnál jóval melegebb és aszályosabb. A kontinens több mint kétharmadán a sokéves átlaghoz képest jóval kevesebb csapadék esett az elmúlt három hónapban, emellett extrém hőhullámok is sújtják Európát.
A szárazság okairól és következményeiről, valamint a megoldási lehetőségekről Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója beszélt egy interjúban.
A kutató szerint a szárazságnak öt fő oka van. Az egyik, hogy a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében 2020 óta La Niña-jelenség zajlik, ami azt jelenti, hogy az óceán hőmérséklete a szokottnál négy-öt fokkal hűvösebb, és kevesebb víz párolog a trópusokba. A gond az, hogy ez már hosszú ideje, mintegy 2,5 éve tart.
A második nagyobb probléma: a fizika törvényei szerint a telítetlen vízgőznek telítetté kell válnia a csapadékhoz, de az érkező vízgőz telítetlen állapotú, ami nagyon erőteljes üvegházhatású gáz, így az elkezdődött felmelegedést tovább gerjeszti. Márpedig minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz kell a csapadék kialakulásához. Miután azonban a szint a telítettséget nem éri el, nem jön létre a felhőképződés, és így a csapadékképződés is elmarad. – fogalmazott Kovács Erik.
A harmadik ok a ciklonok északra húzódása. „Jelenleg nagyon erőteljes blokkoló anticiklonok alakítják az időjárást, amire jellemző a felhőoszlató száraz időjárás, nyáron a hőség” – mondta a kutató.
A negyedik ok a nálunk már két és fél éve tartó száraz időszak, ami miatt a talajból nem érkezik elég nedvesség a növényeken keresztül a légkörbe. Az ötödik a sajátos helyi problémák, például az Alföld aszályra hajlamos tulajdonsága.
Korábban is volt tehát szárazság, de ez a mostani „extrém aszály” a globális, a regionális és a lokális okok következményeként alakult ki.
Az éghajlatot tekintve – vagyis hosszú távon – a klímaváltozás következtében fokozódni fognak az ilyen jelenségek a jövőben. Egyrészről jelentősen emelkedni fog a hőmérséklet, a Kárpát-medencében pedig nyaranta jelentősen csökkenni fog a lehullott csapadék mennyisége, és a hőmérséklet-emelkedéssel párosulva az erőteljes hőhullámos időszakok is nőni fognak.
Kovács Erik szerint a kílmaváltozás miatt a belvíz, az árvíz és az aszály szélsőséges váltakozásai még intenzívebbek lesznek jövőben. Ezért hangsúlyozta: fontos a csatornák létrehozása, az öntözés megoldása, melybe rengeteg pénzt kell fektetnie a mezőgazdaságban résztvevőknek.
„Egyetlen lehetőségünk van. Mivel a hozzánk befolyó víz nagy része a határainkon túlról vagy a légkörből származik, annak egy részét meg kell kötni, és bent kell tartani az országban” – jelentette ki az Inforádiónak adott interjúban a szakember.
(Forrás: infostart.hu Kép: unsplash.com – Markus Spiske)
