Az Energiastratégia Intézet elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen technikai, szabályozási és strukturális kihívásokkal szembesül ma az európai villamosenergia-rendszer.
A villamosenergia-szektor zöldítésének két kiemelten fontos mozgatórugója a nap- és a szélenergia térnyerése. Azonban a 2024-re kiéleződött kihívásokat vizsgálva megállapítható, hogy a megújuló erőművek folyamatos terjedése egyre inkább időjárásfüggővé teszi a villamosenergia-kínálatot, ennek következtében pedig intenzíven növekszik az időszakos piaci anomáliák száma. A nappali időszakban gyakran alakul ki túlkínálat, az esti órákban pedig túlkereslet. Ennek következtében 2024-ben Európa túlnyomó részén többszáz órában került negatív tartományba az áramár, ezen felül a 250 EUR/MWh feletti áramáras órák száma is jelentősen megszaporodott.
Az árak kiegyenlítődését gátolják a határkeresztező kapacitások szűkösségei, így időnként kialakul Európában egy úgynevezett „árfal”. A negatív árak és a környezetvédelmi okok miatti korlátozások egyre nagyobb nyomást helyeznek a Paksi Atomerőmű üzemeltetésére, miközben a hozzá hasonló zsinórtermelő erőművek kiemelten fontos szerepet töltenek be az energiaellátás biztonságában.
Az elemzett piaci anomáliák rávilágítanak arra, hogy a villamosenergia-piac jelenlegi dinamikája számos ponton szabályozói újragondolást igényel. Bár a szélsőséges ármozgások eseti jelenségek, hatásaik egyértelműen érezhetők a piacon. Az átlagos villamosenergia-árak az elmúlt évek 30–50 EUR/MWh szintjéről jellemzően 70–100 EUR/MWh-ra emelkedtek. A negatív árak legnagyobb elszenvedői az értékesítői (termelői) oldalon keresendők. Ezzel szemben a kiugróan magas árak terhét elsősorban a felhasználói oldal viseli.
Talán nem véletlen, hogy egyesek ezt már korábban megénekelték: „220 felett” nemcsak új dimenziók nyílnak, hanem a villamosenergia-piac szereplői is „átértékelik magukban a világot” (Csepregi et al., 1981). Miközben a napközbeni túltermelés idején „valaki kiszáll”, mert a negatív árak miatt leszabályozzák (Paksi Atomerőmű), az esti csúcsok kiemelkedő árainál pedig „valaki elszáll”, mert csak abban az időszakban tud számottevő bevételt termelni (gázturbinás erőművek).
A hosszú távon fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb energiarendszer eléréséhez a szélsőséges helyzetek kezelésére technológiai és gazdasági megoldások egyaránt szükségesek lehetnek (pl. energiatárolók telepítése és a KÁT-rendszer újragondolása).
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva
