Auckland, Új-Zéland legnagyobb városa jelentős alakításokon esett át az elmúlt évek során. A város felszínének mára már 50%-a zöld vagy vízzel borított, még ha a kikötők nélkül számoljuk is, de nem volt ez mindig így.
Kevesebb mint egy évtizeddel ezelőtt itt jellemzően csak betonozott víznyelők voltak, amelyek a sáros mezőkön futottak keresztül. Amikor nagy esőzések voltak, a víz elöntötte a külvárosi területeket. A nagy mennyiségű csapadékvíz miatt a strandokon nem lehetett biztonságosan úszni, mivel erős szennyezésnek volt kitéve.
Mára az összekapcsolt parkokat már úgy tervezték, hogy összegyűjtsék a felesleges csapadékvizet, felszívják, mint egy szivacs, és lassan visszaengedjék a patakba. A hátrahagyott törmelék a bizonyíték arra, hogy ez az infrastruktúra működik, mondja Fairey. A két parkot mindkét oldalról lakótelepek szegélyezik, amelyek immár biztonságban vannak a nagy esőzésekben is.
A változásoknak köszönhetően a városnak ez a része jobban képes elnyelni a felesleges csapadékot, ezt a tulajdonságot szivacsosságnak nevezik. Az Arup multinacionális építészeti és tervező cég jelentésében Aucklandet nemrégiben a legszivacsosabb városnak nevezték, köszönhetően földrajzi elhelyezkedésének, talajtípusának és várostervezésének. A szakértők figyelmeztetnek, hogy nem biztos, hogy még sokáig vezetni fogja a listát.
Ahogy az éghajlatunk egyre szélsőségesebbé válik, egyre több veszéllyel kell szembenéznünk
– mondja Mark Fletcher, az Arup globális vízügyi vezetője.
Mivel az éghajlatváltozás világszerte fokozza a szélsőséges időjárási jelenségeket, mit tanulhatnak más városok Auckland sikereiből és kudarcaiból?
A szivacsvárosok koncepciójának a Pekingi Egyetem tájépítész professzora, Yu Kongjian. Várostervezőként 2013-ban azt javasolta, hogy a városok csatornák helyett a természetet használják a heves esőzések lassítására. Ez az ötlet jelenleg Kína különböző városaiban valósul meg, de világszerte is egyre nagyobb figyelmet kap.
A bolygó felmelegedésével az előrejelzések szerint az intenzív esőzések és a hirtelen áradások száma is jelentősen növekedni fog. Minél szivacsosabb egy város, annál ellenállóbb lesz ezekkel a veszélyekkel szemben. A szakemberek úgy találták, hogy hét globális város közül Auckland a legszivacsosabb, ezt követi Nairobi, Szingapúr, Mumbai, New York City, Sanghaj és London.
Az alacsonyan fekvő, tengerparti Auckland Új-Zéland legnagyobb városa, ahol 1,4 millió ember él, és ahol az éves átlagos csapadékmennyiség 1210 mm, ami valamivel több, mint New Yorkban, és kétszer annyi, mint amennyit Londonban általában egy évben kapnak. Az Aucklandre hulló víz 35%-át elnyelik ezekben a kék és zöld területek, így marad 65%, amelyet a tervezett csapadékvíz-rendszereknek kell elnyelniük.
A szivacsos, nyílt csatornás kialakításnak másban is szerepe lehet. A szakemberek szerint ezek újra kapcsolatba hozzák az embereket a vízfolyásokkal. Amikor a folyók a felszín alatti csatornákban vannak, az ember nem is tudja, hogy ott vannak, mondják.
Kapcsolódó bejegyzések
Három kerületben elkezdődött Budapest szivacsvárossá alakítása
Városi Eső néven tavaly indult el Magyarországon az első, budapesti kerületekre szabott, esővízkezeléssel foglalkozó projekt a szivacsváros-koncepció jegyében.
Auckland véletlenül vált viszonylag szivacsos várossá. Ahhoz, hogy az is maradjon, valószínűleg még több olyan projektre lesz szüksége, amely a zöldterületek méretét növeli. Világszerte a városoknak hasonló módszereket kell találniuk a természettel való együttműködésre az árvizek megelőzése érdekében. Eközben talán megtalálják a kapcsolatot és a közösséget a zöld területekkel.
(forrás: www.bbc.com)
