Nyersanyag, amit millió tonna szám pazarolunk el, holott több fronton is segíteni az élelmiszertermelést
Magyarországon, éves szinten 30 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik. És bár rengeteg módon hasznosíthatnánk ezt a nagy mennyiségű hulladékot, mégis csekély mértékben tesszük meg. De mi is konkrétan ez a hulladéknak minősülő anyag, és mi mindenre lehetne használni?
A lineáris gazdaság helyett jóval fenntarthatóbb körkörös gazdaság egyik fontos része a biohulladék hasznosítása. Éves szinten sok tíz millió tonna hulladékról beszélünk, melynek nagy része nem kerül szelektív gyűjtésre sem. Ma Magyarországon 300 000 hektárra való komposztot juttatnak ki, holott 5 millió hektár mezőgazdasági területet “kellene ellátni”. A komposzt elképesztő hatásairól például itt is olvashatsz, de azt látni kell, hogy a lehetőségek egyszerűen nincsenek kiaknázva, holott égető szükség lenne rájuk. Arról nem is beszélve, hogy a hulladéklerakókban ez a hulladék még környezeti problémákat is okoz.
Kép: canva
Mit nevezünk biohulladéknak?
A biohulladék egy már meglévő folyamat mellékterméke, amit előszeretettel hívunk szemétnek. Ez egy olyan szerves anyag, amely a háztartásokban, konyhákban, kertészetekben vagy az élelmiszeriparban végzett tevékenység során feleslegessé vált és hulladékként aposztrofáljuk. De a mezőgazdaság különböző területein keletkező biohulladékot is ide kell sorolnunk.
A Kék Bolygó podcast legutóbbi adásában Áder János beszélgetőpartnere, Aleksza László egyetemi docens elmondta, hogy a 30 millió tonna mezőgazdasági melléktermék fele gyakorlatilag a szemétben végzi, holott ennek újrahasznosításában rengeteg a lehetőség. Ha érdekel, milyen egyedülálló módon oldják meg ezt a gödöllői kampusz területén, hallgasd meg a podcastet!
A biohulladék újrahasznosítása a körforgásos gazdaság egyik fontos eleme. Ám ez a hulladék sokféle lehet, így az újrahasznosítása is változatos: készülhet belőle komposzt vagy biogáz. Előbbi a talajjavításban kulcselem, utóbbi pedig a földgáz kiváltására is alkalmas anyag.
Az anaerob, oxigénmentes lebontással metángáz képződik, melyből áramot vagy hőt termelnek: ez a biogáz-termelés alapja.
Biohulladék lehet a krumplihéjtól kezdve a kávézaccon át a lenyírt fűig és gallyakig minden, legalábbis, ha a lakossági hulladékot nézzük. Ha azonban a biomasszáról van szó, melybe már a mezőgazdaság is keményen bevonható, sokkal több felhasználható nyersanyagról van szó, mint gondolnánk.
Aleksza László a 2026-os Planet Budapesten elmondta, hogy a Magyarországon keletkező 20 millió tonna hulladékból 4 millió tonna kommunális hulladék, melyből másfél millió tonna biohulladék, fél millió tonna a mezőgazdaságban képződő zöldhulladék (akár a szerves trágya) és 800 000 tonna klasszikus zöldhulladéknak minősül.
A biomassza az egészségesebb élelmiszertermelés záloga?
A biomassza minden olyan szerves anyag összessége, amely biológiai úton keletkezik – ide tartoznak a növények, állatok, valamint a belőlük származó hulladékok és melléktermékek. Kézzel foghatóbb módon: az állati trágya vagy az élelmiszergyártás során keletkezett héjak, magok is ebbe a csoportba tartoznak.
A biomassza felhasználása rendkívül sokoldalú, de alapvetően három fő területe van: energetikai, ipari és mezőgazdasági hasznosítás. Legutóbbi pedig legalább olyan izgalmas, mint a másik két lehetőség.
A mezőgazdaságban elsősorban a talajjavítás során vehetjük hasznát. Mivel a talajaink állapota a legtöbb területen éppen kielégítő, ha egy fenntarthatóbb agráriumot álmodunk meg, a talajjavítás az egyik legfontosabb szempont. A zöldhulladékból tápanyagban gazdag humusz keletkezik, amely visszaállítja a talaj termőképességét. A biogázgyártás melléktermékeként visszamaradt anyag, a fermentált iszap pedig kiváló növényi tápanyag.
Kép: canva
Szántóföldi “hulladék” helyett jobb talaj
De mit is nevezünk a növénytermesztés során keletkezett zöldhulladéknak? Ide tartoznak mindazok a növényi részek, amelyek a betakarítás után a földön maradnak, vagy a feldolgozás első szakaszaiban elkülönülnek a fő kultúrnövénytől (mag, héjak, szár stb.).
- Szalma: A búza, árpa, zab szárának megszáradt maradványa: ez az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék.
- Kukoricaszár és -csutka: A kukorica betakarítása után visszamaradó szár, levelek és a szemtelenített csutka.
- Pelyva és törek: A gabonafélék cséplése során leváló finomabb növényi részek.
- Napraforgó-szár és -fej: A napraforgómagok kinyerése után visszamaradó szerves anyag.
- Kertészeti és ültetvényi hulladékok: Szőlőnyesedék, gyümölcsfák metszéséből származó gallyak, gombatrágya-maradványok stb.
De nem csak a növénytermesztés során keletkezett anyagokból lehet jó minőségű komposzt.
Kép: canva
A trágya “ezer arca”
Az állattartó telepeken keletkező szerves anyagok, azaz a trágya kezelése környezetvédelmi szempontból is kiemelt feladat. Ezen a ponton pedig találkozhat a kereslet és kínálat: az állati végtermék ígyis úgyis létrejön, a kérdés csak az, mihez is kezdünk vele.
- Hígtrágya: Állati ürülék és vizelet keveréke (főleg sertés- és szarvasmarhatelepítésnél), amely vízzel hígul.
- Istállótrágya: Szalmával vagy faforgáccsal keveredett szilárd állati ürülék.
- Baromfitrágya: A baromfitelepeken keletkező, különösen magas nitrogén- és foszfortartalmú szerves anyag.
Ezekből éppúgy készülhet komposzt, mint a növényi maradványokból. Habár a trágya hasznosítására több megoldás is létezik, a komposztálás az egyik legelőnyösebb módja annak, hogy visszajuttassuk a földbe a szerves anyagot. Ennek során azonban környezeti hatásokkal is számolni kell, nem beszélve a szállítási költségről. Nagy mennyiségű feldolgozás esetén az idő is fontos tényező: a folyamat gyorsítása a cél, hiszen így lehet minél nagyobb mennyiségben előállítani a megfelelő minőséget.
A biohulladék esetén, akár növényi, akár állati eredetű hulladékról is van szó, a legjobb és legolcsóbb megoldás a helyben hasznosítás. A technológia már adott, azonban, mint oly sok esetben, itt is szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy ezt a nagy mennyiségű biohulladékot ne elpazaroljuk, hanem gazdagabbá tegyük vele a talajt, így eredményesebbé tegyük az élelemtermelést.
Kiemelt kép: canva
