Az EU emissziókereskedelmi rendszerének a felülvizsgálata fordulatot jelez a zöldátállás terén. Brüsszel a szén-dioxidot versenyképességi eszköznek tartja, vagyis európai beruházás esetén az energiaintenzív ipar engedményt kaphat a magasabb kibocsátási költségekkel szemben.
Az unió emissziókereskedelmi rendszere, az ETS – a kibocsátásikvóta-piac – az európai zöldmegállapodás egyik legfontosabb klímapolitikai eszköze volt, amelynek a logikája az, hogy aki szén-dioxidot bocsát ki, annak kvótát kell vásárolnia vagy tartania, így a szűkülő kínálat növeli a dekarbonizáció ösztönző erejét. Az ETS 2005-ben indult, mára pedig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 40 százalékára terjed ki, az energiatermeléstől az ipari gyártáson át a légi közlekedésig és a tengeri szállításig – olvasható a Makronóm publikációjában.
Jelentős a rendszer pénzügyi súlya is, hiszen az ETS tavaly több mint 43 milliárd euró bevételt generált, amiből mintegy 24 milliárd a tagállamokhoz került. 2013 és 2025 között a bevételek meghaladták a 258 milliárd eurót, amit megújulóenergia-beruházásokra, hálózatfejlesztésre, energiahatékonysági programokra, az ipar dekarbonizációjára és átállási támogatásokra kell fordítani.
Az Európai Bizottság szerint az ETS alá tartozó európai erőművi és ipari kibocsátások 2005-höz képest 2023-ra nagyjából 47 százalékkal csökkentek, a versenyképesség kérdése ugyanakkor nem kerülhető meg. Az európai acél-, vegy-, cement- és műtrágyaipar magas energiaárakkal, szigorodó szabályozással, valamint tőkeerős amerikai, illetve ázsiai versenytársakkal néz szembe.
Az Európai Bizottság éppen ezért azt vizsgálja, hogy az energiaintenzív iparágakat hogyan lehetne megvédeni a jövőbeni szén-dioxid-költségektől az EU-ban történő beruházások esetén. A készülő javaslat lényege, hogy a szabad kvóták rendszere bizonyos feltételek mellett hosszabb ideig fennmaradhatna, miközben 2030 előtt 30 milliárd eurónyi ETS-alapú beruházásösztönző csomag is rendelkezésre állhatna a tagállamok és az ipar szereplői számára.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotók: Canva