Hogyan alakul Európa élelmiszer-biztonsága a gázár és a talajélet hatására?
Európa az energiaválság során megtanulhatta, hogy az olcsó inputra épített versenyképesség gyorsan stratégiai kitettséggé válhat. A műtrágya most ugyanezt a leckét adja fel a mezőgazdaságnak, vagyis az, aki nem ura a tápanyagellátásának, az élelmiszerárak felett is csak korlátozottan rendelkezik.
Az európai mezőgazdaság egyik legfontosabb inputja ismét geopolitikai kérdéssé vált: a közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros körüli zavarok megmutatták, hogy a műtrágya energia-, kereskedelem- és élelmiszer-biztonsági eszköz lett. A nitrogénműtrágya gyártása földgázhoz kötődik, a foszfát- és a káliumműtrágya előállítása pedig olyan nyersanyagpiacokra épül, ahol Európa jelentősen függ az importtól – olvasható a Makronóm weboldalán.
Az Európai Bizottság adatai alapján az EU nitrogénműtrágya-felhasználásának 25–30 százaléka importból érkezik, a káliumműtrágyák esetében ez az arány 35–45, a foszfátműtrágyákéban pedig körülbelül 70 százalék. Ez azt jelenti, hogy az európai élelmiszer-termelés egy része olyan külső ellátási láncokra épül, amelyeket energiaárak, tengeri szűkületek, szankciók és exportpolitikai döntések alakítanak.
Az idei válság rávilágított a rendszer sérülékenységére. Az Európai Bizottság szerint a Közel-Kelet a globális nitrogénműtrágya-export mintegy 35 százalékát adja. Az EU közvetlen kitettsége a térség irányába alacsonyabb, de a műtrágya piaca globális árupiac, ezért ha egy nagy exporttérség kiesik, vagy logisztikai zavarba kerül, az európai gazdák még akkor is drágábban vásárolnak, ha a szállítmány végül nem a Perzsa-öbölből indul.
A Reuters szerint a nyugat-európai karbamidárak április elejére 55 százalékkal emelkedtek a háború előtti szinthez képest. A politikai válasz gyors volt: az unió egy évre felfüggesztette több nitrogénalapú műtrágya, köztük a karbamid és az ammónia vámját, hogy enyhítse a gazdák költségnyomását.
Mindez rövid távú tűzoltásnak jó, viszont hosszabb távon nem oldja meg azt a kérdést, hogy Európa milyen ipari és agrárstratégiával tudja csökkenteni a tápanyagellátás külső kockázatait. A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva
