A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy mi a teendő, ha madárfiókát találunk. Az áprilistól egészen augusztusig tartó fiókaszezonban sokan próbálják „megmenteni” a megtalált fiókákat, erre azonban az esetek többségében semmi szükség nincs.
A közlemény felhívja rá a figyelmet, hogy a megtalált madarak többsége nem elárvult. Az sem tekinthető általánosnak, hogy egy fióka magától essen ki a fészekből, ez többnyire erős szélben lengedező, esőtől terhelt ágakkal megdőlő fészkeknél fordul elő.
Kapcsolódó bejegyzések
Költenek a madarak, figyeljünk rájuk!
A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart.
Ahogy írják az ágak között szabadon költő madarak fészekaljaira nagy kockázatot jelentenek a ragadozók. Ezért ezek a fajok a teljes önállósodás, a tökéletes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, egymástól és a fészektől mindinkább eltávolodva, a szülők segítségével magányosan próbálnak túlélni.
„A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha haza visszük őket.” – írja közleményében az MME.
Az alábbi folyamatábra segít abban, hogy megfelelően döntsünk, ha madárfiókát találunk.
