Egy új kutatás feltárta, hogy a giliszták nemcsak a talajt javítják, hanem a bolygónk kőzeteinek kémiai mállása révén a klímát is segítenek rendben tartani.
A National Geographic magazin publikációja szerint, a földi kőzetek kémiai mállása a légköri szén-dioxid lassú kivonása révén hűti a bolygót, ez jól ismert része a Föld hőszabályozó rendszerének. Ehhez a rendszerhez az élővilág is hozzájárul, ám a földigiliszták szerepét eddig nem vizsgálták, nem mérték a hozzájárulásukat e folyamatokhoz. Nemrégiben, az Amerikai Geofizikai Unió éves konferenciáján számolt be egy kutatócsoport arról a munkáról, amelyben ezt a hiányosságot igyekeztek pótolni. A kutatást az EOS földtudományi hírportál ismertette.
A giliszták a talaj tápanyagelosztásában kulcsszereplők, például a lehulló faleveleket elfogyasztva, azok tápanyagait a talajban széthordják. A földi mállási folyamatok révén a talajba, majd később a tengerekbe jutó ásványi anyagok átalakulnak, végül a tengeri üledékekben eltemetődnek. E folyamatban a növények és az állatok is részt vesznek.
A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
Kapcsolódó bejegyzések
„A talajra egy ökológiai rendszer részeként kell tekinteni”
A Planet Budapest 2023 természetközeli mezőgazdaság témájának egyik előadója Bakocs Marcell agronómus volt.
A földigilisztáknak a madarakhoz hasonlóan zúzógyomruk van, amelybe a méretükhöz méltóan apró kőzetszemcséket gyűjtenek össze. Ezek segítségével aprítják emészthető méretűvé a lenyelt táplálékot, ám eddig nem mérte fel senki, hogy e folyamat során maguk a „zúzókövek” vajon aprózódnak-e. Ha aprózódnak, az azt jelenti, hogy a giliszta az ürülékével a felaprított kőzetszemcséket is kibocsátja, s ezzel ezek további mállását felgyorsítja.
A vizsgálatokhoz Puerto Rico egy védett erdőségében végeztek méréseket, olyan helyszínen, ahol rengeteg giliszta él a talajban. A kozmikus sugárzás hatására kialakuló berilliumizotópok mérése révén meghatározták, hogy egy-egy ásványszemcse milyen mélységben, mennyi időt töltött el a talajban. Ezután azt is összehasonlították, hogy az egyes talajrétegekben a szemcsék mérete mekkora, s ezzel kiszámíthatták azt, milyen mértékű a mállás az adott talajrétegben.
Kapcsolódó bejegyzések
A leghasznosabb háziállat képes komposztot gyártani a konyhai nyesedékből
A gilisztakomposzt a legmenőbb beltéri megoldás arra, hogy értékes, tápanyagokban gazdag humuszt állítsunk elő a konyhai nyesedékből!
A beszámolóból kiderült, hogy azokban a rétegekben, ahol a giliszták éltek, 10-20 ezer év alatt mintegy fele akkorává váltak az ásványi szemcsék, miközben a gilisztáktól mentes rétegekben nem változott a szemcseméret. A szemcsék a giliszták emésztőrendszerében a fizikai folyamatok mellett, a bélmikrobák segítségével tovább aprózódhatnak. A számítások szerint a giliszták ezek segítségével a kémiai mállás 2 százalékáért felelősek, legalábbis ebben a vizsgált erdőségben.
A felmelegedés hatására azonban egyre több olyan talajt is meghódítanak a giliszták, ahonnan eddig hiányoztak, így egyre nagyobb területeken érvényesülhet ez a tevékenységük. A kutatók számos más, a giliszták által csak a közelmúltban „belakott” régió talajának szemcsenagyságát is felmérték, például Alaszkában, Svédországban és Finnországban. Akárhol is mértek, ha volt giliszta, már 100-150 év elteltével is jelentős változást lehetett észlelni a talaj ásványszemcséinek méretében. A tanulmány szerint, ezekkel a folyamatokkal a giliszták ökoszisztéma-mérnökből klímamérnökké léphetnek elő.