A környezetvédelem érdekében a kormányok a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére koncentrálnak, mert a globális kibocsátás 2,4 százalékáért a repülési ágazat felelős, és egyetlen repülés ugyanannyi CO2-t bocsáthat ki, mint sok ember egy egész év alatt. A tudósok viszont arra is felhívják a figyelmet, hogy a kondenzcsíkok által okozott sugárzás a légi közlekedés negatív környezeti hatásainak 57 százalékáért felelős, a csíkok ugyanis fokozzák a felmelegedést.
A kondenzcsík gyakorlatilag vízgőz, amely jégként kondenzálódik a hajtóműből kijövő koromszemcsékre, de csak akkor, ha a levegő nagyon hideg, nedves és „túltelített”. Azért környezetszennyező, mert megfogja és elnyeli azt a hőt, ami egyébként az űrbe távozna. Nappal valamennyire blokkolhatja a beérkező napfényt – ami minimális hűtő hatással jár – de ez nem semlegesíti a negatívumokat, mivel percekig, órákig, de akár napokig is képes a légkörben maradni.
A repülési útvonalak megváltoztatásával a gépek elkerülhetnék a légkör azon részeit, amelyek elég hidegek és nedvesek a kondenzcsík képződéshez, így viszonylag kis költségráfordítással csökkenthető lenne a környezetszennyezés.
A néhány ezer lábnyi magasságváltoztatás – az utasok kényelmének megzavarása nélkül – mindenesetre kihívás lesz a légitársaságoknak. Jelenleg a pilótáknak kell időben észrevenniük a légköri jeleket ahhoz, hogy a süllyedés ne legyen zavaró az utasoknak.
A légkörtudós, Ken Caldiera professzor szerint a kondenzcsíkok káros hatásainak megelőzése kevesebb, mint évi 1 milliárd dollárba kerülne, miközben a haszon nettó értéke ennek több mint ezerszerese.
(Forrás: hvg.hu Kép: pexels.com)
