Egy friss kutatás szerint a szállítás környezeti lábnyoma közel sem tesz hozzá annyit egy-egy élelmiszer kibocsátásához, mint azt korábban gondoltuk, ez pedig a környezetbarát helyi hús mítoszának is véget vethet.
Ahogy Tamas Lestar, a Winchester Egyetem kutatója írja, a fenntarthatóbb élelmezési rendszerek körüli diskurzusban rendkívül gyakran hangzik el, hogy minél közelebbről származik az élelmiszer, annál jobb, és hogy törekedjünk arra, hogy helyi élelmiszert fogyasszunk, ez azonban nem mindig van így.
Számos olyan további szempont van, mely tovább árnyalhatja a képet és akár a helyi élelmiszerről is kiderülhet, hogy kevésbé fenntartható, mint importált társa. Ahhoz, hogy megfontolt döntést hozhassunk, tudnunk kell, hogy egy-egy élelmiszer kibocsátásának nagyjából 10%-át teszi ki a szállítása, így látható, hogy az általános vélekedéshez képest ennek jelentősége jóval alacsonyabb.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak a környezetet véded, ha visszafogod az élelmiszer-pazarlást
A Klímapolitikai Intézet szerint egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a pazarlás csökkentésével.
Ez csak abban az esetben nem igaz, ha az adott terméket repülőgéppel szállítják, mert ebben az esetben megfordul a képlet és a karbonlábnyom 90%-ért lesz felelős a szállítás.
Ezekből adódik, hogy az élelmiszerek környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatakor az esetek döntő többségével a szállítás helyett olyan tényezők a meghatározók, mint a termelés módja, a feldolgozás és a tárolás technológiája vagy épp az adott ország természeti körülményei, mint az éghajlat vagy talajminőség.
Egy korábbi tanulmány szerint például az élelmiszerekhez köthető emisszió 80%-át a kérődző állatokhoz és a rizstermesztéshez köthető metánkibocsátás, valamint a növényvédőszerek és a mezőgazdasági gépek kibocsátása okozza.
Ami a cikk szerint mindenképp megállapítható, hogy még a helyi húsipar kibocsátása is mindenképp nagyobb, mint akár a világ legtávolabbi pontjáról importált zöldségé. Utóbbiak kibocsátása azonban szintén rendkívül változó lehet. Például egy helyi fűtött üvegházban termelt paradicsom lábnyoma nagyobb lehet, mint egy fűtetlen spanyol üvegházból származó zöldségé.
A cikk sajnos arra már nem tér ki, hogy az egyszeri vásárló hogyan tudja ezeket a szempontokat figyelembe venni, hiszen nyilvánvaló képtelenség minden egyes termék származását ilyen alapossággal visszavezetni a mindennapi vásárlások során.
