A korallok (virágállatkák) vázának fehéredése az óceánok melegedésének egyik legkomolyabb következménye. A korallok érzékenyek a víz hőmérsékletének változására. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, a színüket adó és a tápanyagaik előállítását biztosító algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad fenn. Ez a jelenség a korallfehéredés. (Az algák fotoszintézise biztosítja a korallok energiaigényének 90%-át.)

Kapcsolódó bejegyzések

UNESCO: A Nagy-korallzátony kerüljön fel az éghajlatváltozás miatt veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) bizottsága szerint a világ legkiterjedtebb korallzátonyrendszerét, az ausztrál Nagy-korallzátonyt a klímaváltozás hatása miatt fel kell venni a „veszélyeztett” listára

Amennyiben a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak, ha viszont az algák néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe, általában felépülnek. Közrejátszik a korallok pusztulásában az óceánok szennyezettsége, a korallpusztító baktériumok elszaporodása is.

Sok tengeri állat léte köthető a korallokhoz, hiszen a tengeri állatvilág mintegy 25%-ának az élete a korallzátonyokon kezdődik. Így ha a korallok elpusztulnak, velük együtt pusztulhatnak el ezek az állatok is. Mindemellett a korallokból nyerünk néhány gyógyszeralapanyagot is, némelyikük a rák elleni küzdelemben segít.

A korallfehéredés az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben és egyre több területen felgyorsult. A 2016-ban és 2017-ben végbement korallfehéredés során a korallzátonyoknak körülbelül a fele elpusztult. A Karib-térség koralljainak 80%-a halt ki az elmúlt évek során.

Reménykeltő hír azonban, hogy ausztrál kutatók a tengervíz melegedését jobban tűrő korallokat hoztak létre a globális felmelegedés okozta korallfehéredés elleni küzdelem során.