A közösségi kertek olyan városi területek, ahol egy közösség tagjai élelmiszernövényeket, fűszernövényeket, virágokat termelnek saját felhasználásra és saját örömükre. A közösségi kertek egyúttal lehetőséget kínálnak a még kevés tapasztalattal rendelkező kertészek számára is, hogy egy csapat tagjaként, önmaguk és egymás örömére tanulhassák a kertészkedést egy közösen gondozott kertben. Ezeknek a kerteknek sokszor kulcsszerepük van abban, hogy a kihasználatlan, parlagon heverő tereket visszacsatolják a város vérkeringésébe. Ily módon új esztétikai réteget adnak a városi élettérnek, gyarapítják a zöldfelületeket.
A közösségi kerteknek több fajtája létezik. Egyes kertekben a tagok közösen gondozzák az egész területet, de gyakoribb az a megoldás, hogy mindenkinek saját parcellája van. A résztvevőket a kertészkedés és az alkotás öröme, a kikapcsolódás, a közös élmény, a közösséggé formálódás köti össze. A közösségi kertek kedvező hatással vannak a természeti, a társadalmi környezetre és a városra egyaránt. Egyrészt növelik a városi zöldfelületek nagyságát, másrészt elfoglaltságot, közösségi élményt nyújtanak tagjaiknak. A közösségi kertek művelése életminőség-javulást eredményez, és sokak számára valódi segítséget is jelent.
A közösségi kertek rendezvényeknek is otthont adhatnak (pl. piac, előadások, iskolai és gyermekprogramok). Emellett oktatási, nevelési funkciókat is elláthatnak. Ily módon a termelés mellett fontos szerepük van a zöld szemléletre való nevelésben is.
Közösségi kertek hazánkban
Hazánkban jelenleg 71 közösségi kert működik, melyeket jellemzően azért hoztak létre, hogy a városi lakóknak is lehetőségük nyíljon pár négyzetméternyi saját ágyás művelésére. A közösségi kertekhez azok csatlakozhatnak, akik a hozzájuk tartozó városrészekben élnek, és ezt lakcímkártyával igazolni is tudják. Már több civil szervezet is felkarolta a közösségi kertek ügyét, köztük a Kortárs Építészeti Központ. Ez a szervezet 2010 óta szervezi és segíti, támogatja a városi közösségi kertészkedés magyarországi meghonosítását.
