A helyben történő komposztálás az egyik legzöldebb dolog, amit környezetünkért tehetünk, és mindemellett a kerti hulladék kezelésének talán legegyszerűbb módja. Ráadásképp az értékes növényi hulladékból szuper univerzális trágyát nyerhetünk, amely kiválóan hasznosítható a díszkertben és a veteményesben egyaránt, sőt, a gyep is meghálálja ezt a csodaszert. De mi kerüljön a komposztálóba?

A komposztálással visszaadhatjuk a természetnek, ami az övé, és ebből mi magunk is profitálhatunk. A cikksorozat korábbi részeiben már végigvettük a komposztálás elméleti, etikai alapjait, illetve körbejártuk a komposztáló telepítésének kérdéseit. Ezúttal a gyakorlati tanácsokat kiegészítve bemutatjuk, mi és hogyan kerüljön a komposztálóba, közben eloszlatunk néhány ezzel kapcsolatos tévhitet.

Szerves anyagok átalakulása a természet körforgásában

Idővel minden szerves hulladék lebomlik természetes körülmények között. Őseink ezt korán felismerték, így a „komposztálás hajnalán” az állati és a növényi eredetű mellékterméket nem különítették el egymástól; az állati ürülék a növényi hulladékkal ugyanazon a gyűjtőhelyen landolt. Manapság is szokás növényevő állatok trágyájával „dúsítani” a komposztáló tartalmát. Ugyanakkor az egészségügyi kockázatok kizárása végett mégis inkább azt javasoljuk, hogy az otthoni komposztálás során kizárólag növényi eredetű hulladékot dolgozzunk fel (erről a vonatkozó jogszabály is így rendelkezik). A háztáji hulladékok közül ebbe a kategóriába esik a (nyers) konyhai hulladék, valamint a kerti zöld és barna hulladék.

Kapcsolódó bejegyzések

Zero waste a konyhában! – 12 tipp a konyhai hulladék csökkentésére

Mai modern életünkben elképesztő mennyiségű szemetet termelünk, főleg a konyhában! A cikk tippeket ad arra, hogyan csökkentsük a felesleges hulladékot.

Ezeken túl a háztartásban fellelhetők még egyéb természetes anyagok, melyek biológiailag lebomlónak számítanak, így elhasználódásuk után elvileg komposztálhatók. Ilyen például a kezeletlen fa (pl. bambuszfogkefe), a papír (pl. karton, tojástartó), a tisztán pamut-, gyapjú- vagy lenanyagok. A papír a magas széntartalma miatt nehezebben bomlik le, ezért aprítva javasolt a komposztálóba tenni, és csak abban az esetben, ha meggyőződtünk arról, hogy nem tartalmaz szintetikus vegyszereket (így a színes újságpapírt a szelektív gyűjtőbe helyezzük). A textilek esetében is hasonló a helyzet, ráadásul ezek a szintetikus festéken túl sok esetben műanyagot is tartalmaznak, még akkor is, ha ez nincs feltüntetve a címkén. Ezért az elhasznált ruhaneműket érdemes inkább a ruhagyűjtő konténerekbe helyezni.

Hulladék a konyhából: mi menjen a komposztba, és mi ne?

Az alábbi háztartási hulladékokat nyugodt szívvel bedobhatjuk a komposztálónkba:

• zöldségek, zöldségmaradványok (tisztítás után keletkezett melléktermék vagy fogyasztásra már alkalmatlan zöldségek),
• gyümölcsök, gyümölcsmaradványok (héj, csutka vagy fogyasztásra már alkalmatlan gyümölcsök),
• tojáshéj (magas kalciumtartalma miatt lassan bomlik le, ezért összezúzva tegyük a komposztálóba),
• kávézacc,
• gyógynövények, fűszerek, szálas tea.

Kapcsolódó bejegyzések

Kedvenc gyógyteáink a nagyi fiókjából

Túlságosan gyakran nyúlunk a gyógyszerekhez, pedig az évezredek óta használt gyógynövények erejét is segítségül hívhatnánk, ha ismernénk őket.

Főtt ételmaradékok, tejtermékek, hús és kenyér

Ezek otthoni komposztálása nem javasolt, kezelésük ipari méreteket igényel, valamint odavonzhat olyan nem kívánatos élőlényeket, mint a rágcsálók, ragadozók. (Ugyanakkor a maradék zöldség főtt, párolt formában, nem ipari mennyiségben végezheti a komposztdombon.) A déli gyümölcsök héja tartalmazhat vegyszereket, így ha teljesen bio komposztot szeretnénk gyártani, ezt hagyjuk ki, mindazonáltal elenyésző mennyiségben nagy kárt nem okozhat. Ne tegyünk viszont a komposztra fáradt olajat, olajos készítményeket és értelemszerűen semmilyen nem lebomló háztartási hulladékot (pl. műanyagot, fémet, üveget stb.)! Cserébe viszont a „humán eredetű melléktermékek” – mint a haj és a nem festett köröm – komposztálhatók.

Teafilter

A híresztelésekkel ellentétben ne dobjuk a komposztra, még a gyártók javaslatára se! Sajnos a filter biológiailag nem lebomló műanyag (polipropilén) szálakat tartalmaz. Bölcsebb ezért a filteres tea fogyasztását is kerülni, mivel a mikroműanyagok a forró vízben kioldódnak, amit a teával együtt elfogyasztunk. (Kevés kivétel van a piacon, pl. az itthon forgalmazott márkák közül a Herbária teák filterei nem tartalmaznak műanyagot.) A filteres teák helyett válasszuk inkább a szálas teákat, a kimért gyümölcsteákat vagy gyógynövényeket, melyeket csomagolásmentesen is beszerezhetünk, és kiázás után nyugodt szívvel dobhatunk a komposztálóba.

Kerti hulladék – Mi mehet a komposztba? És hogyan?

Minden kerti hulladék komposztálható, ám néhány egyszerű szabályt érdemes betartanunk, ha azt szeretnénk, hogy a folyamat eredménye tápanyagdús növényi trágya legyen. Az egyik ilyen szabály, hogy a rétegzés során törekedjünk a szén és a nitrogén megfelelő arányának a kialakítására, segítve ezzel a szerves anyag átalakítását végző mikroorganizmusok munkáját. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a komposztnak egyaránt tartalmaznia kell zöld és barna hulladékot. A komposztéréshez szükséges továbbá víz és oxigén.

Barna hulladék

Ránézésre is barnás színű kerti hulladék, mint például a széna, szalma, illetve a fák, cserjék metszéséből származó, magas széntartalmú, nehezen lebomló növényi részek. Fontos, hogy éppen ezért darabolva, aprítva kerüljenek a komposztálóba. Ehhez beszerezhetünk egy ágdarálót (komposztaprítót), amely hosszú távon jó szolgálatot tehet a kertben, de kisebb mennyiséget akár metszőollóval, ágvágóval is darabolhatunk. A frissen telepített komposztáló feltöltését kezdjük egy réteg „durvább” barna hulladékkal: például vastagabb ágakkal, amelyek aprítás nélkül kerülnek a komposzthalom aljára, így ez a réteg alulról segíti majd a szellőzését.

Fűrészpor, faforgács

Mindkettőnek nagyon magas a széntartalma, így ezeket kis mennyiségben keverjük a komposztba, és csak akkor, ha nem festett, vegyszerrel kezelt anyagról van szó. Hasonlóképp tartsuk a mértéket a tűlevelesek esetében: gyanta- és illóolaj-tartalmuk miatt nehezen bomlanak le, és nagy mennyiségben savassá teszik a komposztot. A fahamu ezzel szemben erősen lúgosít, így itt is ügyeljünk a mennyiségre. A diólevél kis mennyiségben a többi levéllel együtt komposztálható, így a benne található növekedésgátló juglon nevű vegyület fél év alatt teljesen lebomlik. Ha nagy mennyiségű diólevéllel van dolgunk, építsünk számára külön komposztálót, és csak két év után keverjük a többi komposzthoz!

Zöld kerti hulladék

A zöld kerti hulladék képviseli a nitrogéndús komponenst a keverékben, ide tartozik a frissen nyírt fű, gyomok, elszáradt virágok, visszavágott lágyszárúak, lehullott gyümölcsök stb. A komposztálódás meggyorsítása végett érdemes ezeket is darabolva tenni a komposztálóba. Az őszi avar kiváló komponense a komposztunknak, szén-nitrogén-aránya pedig ahhoz is megfelelő, hogy külön, további kerti hulladék hozzáadása nélkül komposztáljuk.

Gyomok

Ha felmagzott gyomokat, növényi szaporítórészeket (pl. gyümölcsök magja, csonthéjasok, hüvelyesek, zöldségek magostul stb.) helyezünk a komposztálóba, előfordulhat, hogy az érett komposzt felhasználása után kicsíráznak új helyükön. Mindez a veteményeskertet egészen új dimenziókba emelheti, a megregulázatlan öntermő kertecske sok kellemes meglepetéssel szolgálhat. A gyommagvak kapcsán már más a helyzet, aki szeretné ezt elkerülni, még virágzás, felmagzás előtt gyűjtse be őket.

Invazív vagy mérgező növények

Az invazív, gyorsan terjedő és esetenként mérgező növények, növényi maradványok ne kerüljenek a komposztálóba! Ilyen agresszív, az elmúlt években nagy tömegekben megjelent nem őshonos növény az árokpartokról megállíthatatlanul terjedő japán keserűfű. Vidéki kertekben a minden részében mérgező kínai alkörmös bukkanhat fel. Ezért ha valami szokatlan, új növénypopulációt fedezünk fel a kertünkben, mindenképp nézzünk utána, mivel van dolgunk! Gyökérzónás eltávolítást követően pedig helyezzük a kommunális kukába vagy semmisítsük meg!