Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a vízzel elöntött parajdi bánya sótömbjei. A romániai régiót érintő tudományos együttműködés már közel 10 éves múltra tekint vissza.
A Topo-Transylvania, a nagyobb testvéréből, a Topo-Europe kezdeményezésből nőtt ki, amely egy páneurópai földtudományi együttműködés. A Topo-Transylvania keretében három ország, Románia, Hollandia és Magyarország kutatói dolgoznak együtt Erdély földtanilag aktív területein, hogy megértsék, milyen folyamatok mennek ott végbe. Kutatják a sódómokat, illetve a Kárpát-kanyarban a Vráncsa földrengéses övezetet – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízott igazgatója, Kovács István János.
Kapcsolódó bejegyzések
Megrázó a parajdi sóbánya katasztrófája
A heves esőzések hatására a bánya feletti Korond-patak vízhozama a százszorosára nőtt, így a víz utat törhetett a mélybe.
„Így esett a választás még 2018 előtt a parajdi területre, hogy oda űrgeodéziai műszereket, úgynevezett reflektorokat telepítsünk. Először azt szerettük volna megnézni, hogy maga a sótömzs milyen módon mozog, de most ez a tragikus eseménysorozat ráirányította a figyelmünket arra is, hogy talán ilyen összefüggésben is hasznosak lehetnek a műszerek az ottani szakembereknek és hatóságoknak” – fogalmazott Kovács István János, megjegyezve, hogy ez az űrgeodéziai megfigyelőrendszer csak egy része a monitoring hálózatnak.
Bozsó István, a kutatóintézet tudományos munkatársa a rendszer működéséről az InfoRádióban elmondta: az ikerreflektorok képesek visszaverni a Sentinel-1-es műholdrendszer mikrohullámú jeleit. Ezek alapján, a műholdképek feldolgozásával lehetséges meghatározni a felszíni elmozdulásokat, ideális esetben milliméteres pontossággal.
A szakértő hangsúlyozta azonban, hogy mivel a műholdképek 6–12 naponta állnak rendelkezésre, ezzel a rendszerrel 0–24-es monitoringot nem lehet megvalósítani, ám hosszú távon megfigyelhetők a bekövetkező felszíni elmozdulások. Ezek alapján lehet következtetni a felszín alatti deformációkra, a bányaüregek állapotára, elősegítve a bányaüregek megfigyelését. Emellett a helyi szakembereknek a reflektorok telepítésében is segítséget nyújthatnak, hogy a jelenlegi hálózat bővíthető legyen.
Kapcsolódó bejegyzések
Adománygyűjtés az erdélyi árvízkárosultak megsegítésére
A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint 100 méter mély bánya valamennyi részlegét.
Az adatok alapján a parajdi hatóságok már kértek elemzést egy magyar cégtől, de ezzel párhuzamosan a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetben is zajlik a vizsgálat. A most kialakult helyzettel kapcsolatban is elindítottak egy feldolgozást, de az eredményekre még várni kell.
Ebben a hónapban már meg tudunk becsülni egy előzetesen várható eredményt. A hónap végéig pedig mindenképpen lesz egy feldolgozásunk, amit megosztunk majd a helyi hatóságokkal, illetve a geológusokkal és a bányamérnökökkel is – válaszolta a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa arra a kérdésre, hogy mikorra alkothatnak képet a vízzel elöntött parajdi sóbánya térségének földtani mozgásairól.
Fotó: Canva