Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a PET-palackok felhasználása itthon és az EU-ban is. Míg 2003-ban egy európai átlagosan csak minden harmadik nap használt el egy műanyag palackot, addig 2019-ben már csak heti egy olyan nap volt, amikor nem használt ilyen, egyszer használatos csomagolást.
Ezzel párhuzamosan viszont nem nőtt jelentősen az újrahasznosítási ráta. EU-s szinten 2017-re érte el a csúcsát a mutató, amikor 42%-ra emelkedett. Hazánkban ezt sajnos csak megközelíteni tudtuk, 2014-ben 37%-on álltunk, onnan viszont alig 30%-ra csökkent a hulladékkezelési rendszer felbolygatása miatt 2018-ra.
Az EU és hazánk számára is példaértékű lehet Japán, ahol jelenleg a PET-palackok 85%-át újrahasznosítják. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egységesen kezdték el kezelni a műanyag mennyiségének csökkentését, begyűjtését és újrahasznosítását, valamint, hogy az italos palackok esetében fizettek a visszagyűjtött hulladékért. Emellett az Európában egyelőre tabuként kezelt termeléscsökkentést is felvállalták a műanyagiparban.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem sokat tesznek a műanyagszennyezés ellen a legnagyobb cégek
A Break Free From Plastic nevű szervezet világszerte 15 000 önkéntessel fésülte át a tengerpartokat, folyókat és parkokat és az ott talált műanyaghulladékok alapján állították össze idei jelentésüket.
Ahogy a G7 grafikonokkal sűrűn megtűzdelt cikke is kitér rá, elsősorban az utóbbi, a termeléscsökkentés lehet a megoldás valódi útja. Ez könnyen érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a világon legyártott műanyagok kétharmadát csak egyszer használták, másrészt pedig a PET-palackok esetében a gyakorlatban szinte nem is értelmezhető az anyagában történő újrahasznosítás. Ehelyett jellemzően a ruhaiparban felhasználható poliészter szálak készülnek az újrahasznosított PET-palackokból.
Kapcsolódó bejegyzések
PET palackokból készülnek a jövő autóinak abroncsai
A Continental 2022-től lehetővé teszi az újrahasznosított műanyagpalackokból származó újrafeldolgozott poliészter használatát gumiabroncsai gyártásai során.
2019-es adatok szerint Magyarországon fejenként 139 liter ásványvizet fogyasztunk, jellemzően PET-palackokból. Ha a sokszor emlegetett, a palackokból a vízbe oldódó mikroműanyagok okozta veszélyektől el is tekintünk, akkor is egyértelmű lehet, hogy az ásványvíz egy nem létező kérdésre adott válasz: az ország, sőt Európa túlnyomó részén kiváló minőségű a csapvíz, így nincs értelme ásványvizet inni. Cukros és édesítőszeres italokból (melyek hosszútávon még egészségtelenek is) ugyanígy 139 litert fogyasztottunk két éve.
A G7 sok más részletre és csomagolóanyagra kiterjedő cikkéből ezeken felül az is kiderül, hogy jól működő betétdíjas rendszer mellett az üveg messze a legkevésbé környezetterhelő italcsomagolás.
