Mit tehetnek a termelők, ha áremeléssel rukkolnak elő a konzervgyárak és a hűtőházak, de a termőföld nem képes teljesíteni? A jó termőtalaj nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaságban, a vízellátottságról, illetve a klimatikus hatásokról azonban nem a gazdák döntenek.
Nemzetköz összehasonlításban Magyarországon a talaj és a termőföld jó állapotban van az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt meglátása szerint. Azonban nem mehetünk el amellett, hogy a talaj állapotára egyértelműen negatívan hat a klímaváltozás, de az is, ha a gazdálkodó nem a megfelelő technológiát választja a műveléshez. A helyes szabályozással és a gazdálkodók ösztönzésével is védeni kell a termőföldet, ezek kombinációja hozhatja azt, hogy a talaj egészséges legyen.
A termelői oldalról azonban a növényfajok versenyképességének a vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az egyik legfontosabb hazai nagymagvú zöldségfélének, a csemegekukoricának jó termőtalajra van szüksége, és elvárás az öntözhetőség. Viszont a mezőgazdaság súlyos és egyre növekvő vízhiánnyal és az ökoszisztémák károsításával fenyegető terhet ró Európa vízkészleteire. A fenntartható vízfelhasználás eléréséhez a mezőgazdasági termelők számára megfelelő árösztönzést kell biztosítani, de mi a helyzet akkor, ha nem képes a termőföld teljesíteni az áremelések ellenére sem? 2021 telén a zöldborsó és a csemegekukorica-termesztők eddig soha nem látott ajánlatokat kaptak: A csemegekukorica kilogrammjáért a tavalyi 46-50 forint helyett átlagosan 75-öt kínálnak, a zöldborsóért pedig 120-130 helyett akár 190-200 forintot ígértek.
A klímaváltozás azonban nem állt az anyagiak oldalára, ugyanis tavaly mind a zöldborsó, mind a csemegekukorica vegyes képet mutatott a termelésben. Előbbi rosszul termékenyült a nagy meleg miatt. Aki öntözött, annál is befülledt a zöldborsó-állomány a hőségtől, így azonnal megjelentek a gombabetegségek. Emiatt tavaly csak 70-75 százalékát adta a zöldborsó a remélt mennyiségnek. Szinte ugyanez volt a helyzet a csemegekukoricánál, de már a kora tavaszi fagy is kihatott a növények fejlődésére. Aztán a hőségben a virágpor megsült, emiatt léptek fel termékenyülési gondok. Aprók maradtak a növények, rövidek lettek a csövek, ráadásul rosszul termékenyültek. A vetésterületről csak hozzávetőleges adat van.– Kis József, az Agromarketing 95. Kft. alapító-ügyvezető igazgatójának elmondása alapján.
Kétségtelen, hogy a forróbb, szárazabb nyarak növelik a vízkészletekre nehezedő nyomást. Másrészt az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak, hogy 2020-ig a bioüzemanyagoknak kell kitenniük a közlekedésben használt üzemanyagok 10%-át. Ha a jelenlegi első generációs energianövények felhasználásával a bioenergia iránti növekvő kereslet bekövetkezik, a mezőgazdasági vízfelhasználás emelkedni fog.
Megoldást jelenthet a későbbiekben, hogy a 2023 utáni Közös Agrárpolitika tervezésénél fókuszban van a környezeti elemek fenntartható alkalmazása, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostaninál jóval nagyobb területen valósuljon meg a talajkímélő gazdálkodás és a talajélet egészségének helyreállítása.
forrás: magyarmezogazdasag.hu
