Összhangban a természettel: miért van szükség arra, hogy egyre többen térjenek át az ökológiai gazdálkodásra?
Az elmúlt évek hatásai egyre több gazdálkodóban hagynak nyomot: egyes növények már nem életképesek, romlik a talaj, kevesebb a csapadék. Válaszul nyitnak az ökológiai gazdálkodás felé, amely nemcsak egy lehetséges megoldás, hanem lassan szükséges is ahhoz, hogy egészséges élelmiszer kerülhessen az asztalokra. De hogyan lehet egy gazdálkodás valóban ökológiai?
Habár a termelékenység óriási növekedést ért el a mezőgazdaság berkein belül, a kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, megváltoztak. A talaj állapota romlik, a biodiverzitás egyre gyérebb, az időjárás kiszámíthatatlan, a vízhiány már-már általánosnak mondható – gondoljunk csak az idei évben hullott csapadék csekély mennyiségére –, a természeti erőforrásokat kimerítjük. Válaszra van szükség, mégpedig olyanra, amely nem a kizsákmányolást támogatja, hanem erősíti az ökoszisztémákat, és sokkal inkább a velük összehangolt működést segíti elő. Ehhez gyökeres szemléletváltásra van szükség: az ökológiai gazdálkodás nem csak a kevesebb vegyszerről és a talajépítésről szól, hanem a hozzáállás teljes átalakításáról.
Mi is az az ökológiai gazdálkodás?
Sokan gondolják azt, hogy az ökológiai gazdálkodással nem előre, hanem hátra menetelünk. Pedig egy tudatosan működtetett rendszerről beszélünk, amely nem visszafelé visz, hanem lehetőséget ad arra, hogy megfelelő ütemben fejlődjünk, a környezetet nem kizsigerelve, hanem vigyázva rá.
Kép: canva
Az ökológiai gazdálkodás olyan mezőgazdasági rendszer, amely a természetes folyamatokra épít. Alapvetése, hogy védi és javítja a talaj termékenységét, támogatja a biodiverzitást, és csökkenti a külső inputok használatát. Nem a gyors hozamok éltetik, hanem a hosszú távú fenntarthatóságra törekszik. Tudván, hogy enélkül nemcsak az élelmiszereink minősége, hanem mennyisége is romlani fog.
Ebben a rendszerben a talaj, a táj, a növény, az állat és az ember is együttműködik, és egységet alkot.
Négy alapelv, amelyek egy egészt alkotnak
A nemzetközi ökológiai gazdálkodási mozgalom alapját az IFOAM – Organics International négy alapelve adja.
Dr. Dexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője a Kék Bolygó podcastjében elmondta Áder János volt köztársasági elnöknek, hogy a négy alapelv ugyanazt a szemléletmódot tükrözi. Ebből a szemléletmódból született meg az, hogy miként lehet a gazdálkodás fenntarthatóbb. A mezőgazdaság alapjául szolgáló értékrendet minden gazdálkodó magának választja ki: az ökológiai gazdálkodás elvei a természetes anyagok használatán, a megelőzésen, az állattartásban pedig a természetes viselkedésen alapulnak. Az adásban számos érdekes információ hangzik el az ökogazdálkodást illetően. A beszélgetést itt tudod meghallgatni.
Az egészség alapelve
Minden elem egészsége fontos: a talajé, a belőle táplálkozó növényeké, az állatoké, az emberé, így az egész bolygóé is.
A cél az, hogy a talajélet egészséges maradjon, az élelmiszerek jó minőségűek legyenek, és az élő rendszerek hosszú távon is fennmaradhassanak. Ebben segít a szerves anyagok használata, ezek visszapótlása, a talajtakarás, a mikrobiológiai élet támogatása.
Kép: canva
Az ökológia alapelve
A gazdálkodónak együtt kell működnie a természet folyamataival, ezeket fontos pillérként kell kezelnie. Ezek közé tartozik a vetésforgó alkalmazása, a sokféleség fenntartása, az élőhelyek megőrzése, a beporzók támogatása és a természetes szabályozási folyamatok kihasználása.
Egy ökológiai gazdaság nemcsak termőterület, hanem élő rendszer virágos védősávokkal, vizesélőhelyekkel, sövényekkel. A kártevők elleni védekezésben ezek természetes ellenségeire, nem pedig a vegyszerekre alapoz.
A méltányosság alapelve
Az ökológiai gazdálkodás nemcsak környezeti, hanem társadalmi kérdés is, így a termelő és fogyasztó között is értékes kapcsolat alakul ki. A cél a tisztességes kapcsolódás, a vidéki közösségek erősítése és az állatjóléti szempontok figyelembe vétele, tilos például a csonkítás.
Kép: canva
A gondosság alapelve
Ez a szemlélet felelősséggel is jár, hiszen ennek megfelelően kell technológiákat választani, dönteni a természeti erőforrások használatáról, és azt is szem előtt kell tartani, hogy egy-egy lépés milyen hatással lesz a jövő generációira.
Magyarországon is egyre többeknek kellene szemléletet váltani
De miért is olyan fontos, hogy átalakítsuk a hozzáállásunkat? Az egyik, talán leglényegesebb szempont a talaj állapota. A termőtalaj ugyanis nem végtelen erőforrás, erre már számos cikkünkben felhívtuk a figyelmet. A túlzott talajművelés, az alacsony szervesanyag-tartalom és az erózió csökkenti a mezőgazdaság ellenálló képességét. Élő talajra, jobb vízmegtartó képességre van szükség, ami csak a talaj építésével lehetséges.
Alkalmazkodnunk kell: a csapadékhiányos tavasz, a brutális hőség júniusban nem csak intő jel. Ez nem a jövőnk, hanem a jelenünk. Hőstressz, kiszámíthatatlan csapadékmennyiség és aszály: erre lehet válasz az ellenállóbb növényzet, a változatosság, így a termőterületek is jobban alkalmazkodhatnak a helyi körülményekhez.
Azt is látnunk kell, hogy a mezőgazdasági területek nemcsak élelmiszer-termelő helyek, hanem élőhelyek is, amelyekre egyébként óriási szükségünk van a termelésben.
Az ökológiai gazdálkodás támogatja a beporzó rovarokat, a madárfajokat, a talajlakó élőlényeket és a természetes ökológiai kapcsolatokat. Mindez pedig egy egészen más, új minőséget hoz magával.
Végül az ökológiai gazdálkodás társadalmi jelentőségét is számba kell vennünk, hiszen ez rengeteg új kaput nyit meg a kisebb vállalkozások számára is. Könnyebben kialakulhatnak a helyi élelmiszerláncok, magasabb minőségben és hozzáadott értékben állíthatnak elő élelmiszert. Az egész vidék számára jót tehet, ha egyre több az ilyen gazdaság.
Kép: canva
Akik segíthetnek elindulni
Most már csak azt lenne jó látni, hogyan indulhat el valaki ezen az úton a szakirodalom böngészése után.
A fenntartható mezőgazdaság egyik legfontosabb hazai szereplője és az ökológiai gazdálkodás támogatója az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), amely azért jött létre, hogy az ökológiai gazdálkodás tudományos alapjait erősítse, és a kutatási eredményeket közvetlenül eljuttassa a gazdálkodókhoz. Az intézet 2011-ben alakult, és Magyarország egyetlen olyan kutatóintézete, amely kifejezetten az ökológiai mezőgazdaságra specializálódott.
Rendkívül fontosak a hazai körülmények között végzett kutatások, a hazai talajokra és éghajlati adottságokra szabott megoldások és az az adatmennyiség, amellyel az ÖMKi segíti a hazai gazdálkodókat. A cél az adatok és az információk mentén átültetni javaslataikat a gyakorlatba.
Az intézet számos területen végez kutatásokat:
- szántóföldi gazdálkodás,
- kertészet,
- gyümölcstermesztés,
- szőlészet,
- méhészet,
- talajvédelem,
- biodiverzitás,
- agroökológiai rendszerek.
Vannak olyan kutatásaik is, melyeket On-farm vizsgálatként nem kizárólag laboratóriumokban vagy kísérleti állomásokon végeznek, hanem valódi gazdaságokban, valódi termesztési körülmények között.
A tudásátadás elengedhetetlen ahhoz, hogy előrelépjünk az említettek ügyében: információra, tapasztalatokra van szükség ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás a jövőnk részét képezze. Fontos, hogy mindezt valóban rendszerként lássuk, ugyanis Magyarország jövőbeli élelmiszer-biztonsága nagyrészt azon múlik, hogy képesek leszünk-e olyan gazdálkodási modelleket kialakítani, amelyek nem a természet ellenében, hanem vele együtt működnek.
Kiemelt kép: canva
