
Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén őshonos fűszernövény, mára azonban az egész világon elterjedt. Íme, a gyógyító hatásáról is híres petrezselyem!
A petrezselyem nemzetsége az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék családjába tartozik, megközelítőleg 60 centiméter magasra növő, bokros gyógy- és fűszernövényeket tartalmaz. A petrezselyem név a latin petroselium szóból származik, mely a görög petrosz („kő”, „szikla”) és szelion („növény”) szavakból ered. A petrezselyem népies nevei: petrezselem, petrezsirom, petruska. Néhány más növény népies nevében is szerepel a petrezselyem szó, így a koriandert kínai petrezselyemnek vagy cigány petrezselyemnek, a turbolyát pedig édes petrezselyemnek is nevezik.
Petrezselyemfajták
A petrezselyem eredetileg Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén honos, azonban mára az egész világon elterjedt. Két alaptípusa ismert, az egyik a gyökérpetrezselyem, a másik a levélpetrezselyem. Utóbbinak is két típusa van: a fodros petrezselyem, melynek változata a molyhos petrezselyem. A petrezselyem három fajtáját egyesek külön fajoknak, míg mások egyazon faj, a Petroselinum crispum három változatának tekintik.
Fehérrépa
A fehérrépa, más néven petrezselyemgyökér, a magyar konyha egyik kedvelt gyökérzöldsége. Jellegzetesen aromás az íze, gyökere hosszúkás, fehér, levelei pedig aprók és zöldek. Mai – körülbelül 15 centiméter hosszú, 2 centiméter széles – méretét a holland fajtanemesítésnek köszönheti. Közeli rokona a sárgarépa, amelynek őshazája Dél-Európa. A zellerfélék családjába tartozik, gyökere pedig könnyen összetéveszthető a paszternákéval.
A fehérrépa gyökerének számos egészségtámogató tulajdonsága van, fogyasszunk belőle minél többet, mivel jóval több egy egyszerű levesbetétnél. Tápanyagokban gazdag, erőteljes antioxidánsokat tartalmaz, magas a folsav- és fehérjetartalma, tele van C- és K-vitaminnal, rostban gazdag, salaktalanító, méregtelenítő, májtisztító és vértisztító hatása van, és a szervezetünkben lévő gyulladást is csökkentheti. Alacsony a kalória- és a zsírtartalma. Léböjtkúrákhoz is tökéletes alapanyag lehet.
Vásárláskor figyeljünk arra, hogy levelei szép zöldek legyenek, gyökere pedig ne legyen puha, fonnyadt és túl nagy. Kerüljük azokat a darabokat, amelyeken barna foltokat látunk. A fehérrépa sokszínűen felhasználható. Gyökerét süthetjük, főzhetjük, párolhatjuk és pürésíthetjük is.
Petrezselyemgyökér
A 20–30 centiméter magas petrezselyemgyökér erős, húsos karógyökeret fejleszt, és csak kedvezőtlen talajviszonyok között ágazik el. A gyökér színe sárgásfehér, világosbarna, sárga és vörösesbarna lehet. A húsa fehér. A petrezselyemgyökér nagy múltra tekint vissza. Az ókori Görögországban például a menyasszonyokat petrezselyemfüzérrel díszítették. A petrezselyem a felejtés virága volt, ezért sírokra is helyezték. A régiek az üde lehelet érdekében sokszor petrezselymet rágcsáltak. Henisch György – orvos, polihisztor, Antoine Mizauld Opusculum de Sena Plantae… című műve (orvosbotanikai összefoglaló) egyik kötetének fordítója – az Alexikepus, vagyis Orvosi kert c. fejezetben sajátos csoportosításban a parajok közé sorolja a petrezselyemgyökeret. Rapaics Raymund pedig a kolostorkertek haszonnövényei között említi.
Metélőpetrezselyem: nem ugyanaz!
A metélőpetrezselyem a petrezselyemgyökérrel ellentétben nem fejleszt látványos, mélyre hatoló gyökérzetet, hanem erőteljes, föld feletti lombozatot nevel. Leveleit és a levélszárat fűszerként alkalmazhatjuk. Jó a hidegtűrő képessége, így az edzett palántákat korán kiültethetjük. Hosszú tenyészidejű növény, így főnövényként termesszük! Alacsony termete miatt a zöldségágyások szegélyébe telepítve nemcsak hasznos, hanem látványos zöldségtársításokat hozhatunk létre. Télálló, kétéves növény, így egész évben szedhető. A gyökérpetrezselyemhez viszonyítva íze erőteljesebb, a növény ízanyagokban gazdagabb.
Magas illóolaj-tartalma mellett C-vitaminban is gazdag. Felhasználható friss fogyasztásra, de szárított formában is megőrzi aromás illatát. Ételízesítőként a főzés végén adjuk hozzá ételeinkhez, így aromás ízét és vitamintartalmát nem veszíti el. A fodros levelű petrezselyemmel együtt telepítve különleges összhatást érhetünk el.
Talajigénye: Szerves anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű talaj ideális számára, de normál kerti talajon, ahol más levélzöldség is jól fejlődik, szintén megél. Kötött talajokra is telepíthető.
Fényigénye: A metélőpetrezselyem közepes fényigényű, árnyéktűrő növény, félárnyékba és gyenge árnyékba is telepíthető.
Vízigénye: közepes.
Hőigénye: Kis hőigényű növény, a hideget jól tűri, -10°C alatt viszont megbarnulnak a levelei, de tőről tavasszal kihajt.
Tápanyagigénye: A tápanyagok közül a metélőpetrezselyem nitrogént igényel a legtöbbet, ami közvetlen hatással van a levélhozamára. A többi levélzöldséghez hasonlóan a magnézium- és vasigénye is nagy.
Gondozása, ápolása: a petrezselyem kevés gondozást igényel. Legfontosabb a gyomlálása, valamint a telepítést követően a rendszeres öntözése és a bőséges terméshozamért a fejtrágyázása. A palánták kiültetése után többször kis adagokban öntözzük a növényeinket, a beállt növények ezután a szárazabb időszakokat is könnyebben átvészelik.
Az első betakarításra akkor kerülhet sor, amikor már új leveleit kinevelte. Egy növényről csak az összes levél felét szedjük le! Ha több tövet telepítünk, akkor folyamatosan friss petrezselymet szedhetünk.
Betegsége, kártevői: Jelentős kártevői kiskerti termesztésben a metélőpetrezselyemnek nem ismertek.
Hasznos tudnivalók
- Kifejlett magasság: 15–20 cm.
- Ajánlott sortáv: 40-50 cm.
- Ajánlott tőtáv: 20 cm.
- Kiültetés ideje: május.
- Szedhető: június közepétől (vagy az új levelek megjelenésétől) folyamatosan.
A petrezselyem hatásai és felhasználása
A petrezselyem régi gyógyhatású háziszer. A friss levelek vitamin- és ásványianyag-tartalma igen jelentős. Elsődlegesen vizelethajtóként, vesekőhajtóként, valamint sárgaság, vízkór és hólyagfájdalom ellen alkalmazták. Remek méregtelenítő, segít megszabadulni a mérgező anyagoktól, és enyhíti a reuma tüneteit is. A gyökerek és a magvak is gyógyhatásúak, túladagolva azonban toxikusak. Várondósok számára túlzott fogyasztása ellenjavallt, mert vetélést okozhat. Természetesen egyik intelem sem a húslevesbe tett mennyiségre értendő!
Külsőleg a petrezselyem levelével bedörzsölhetjük a bőrünket, hogy távol tartsuk a szúnyogokat, de a növényt viszkető csípések kezelésére is alkalmazhatjuk. Fontos viszont kiemelni, hogy a növény bőrallergiát is okozhat.
Az egész növény tartalmaz petrezselyemolajat. Míg a levélolaj mirisztricinben gazdag, addig a magolajban az apiol dominál. Kereskedelmi forgalomban a magból nyert petrezselyemolajjal találkozni. Ízesítőként használja az élelmiszeripar is, de felhasználja a kozmetika- és a parfümipar is. A mirisztricinben gazdag olajról kimutatták, hogy a kemoterápiás kezelés során védő hatású. A vizsgálatokból az is kiderül, hogy a levelekből nyert olaj védi a májat is.
Petrezselyemtea
A petrezselyem levelét vízhajtó, értágító és vérnyomáscsökkentő hatása miatt is alkalmazzák főzetként, de nyersen is fogyasztható. Erdélyi etnobotanikai gyűjtésből származik a következő recept: 50 gramm magot vagy gyökeret 1 liter vízben 15 percig főzünk, majd naponta két csészével fogyasztjuk vesekő ellen.
Petrezselyem a konyhában
A petrezselyem a gasztronómiában igen széles körben használt zöldfűszer, melyet legfőképpen salátákban, levesekben, szószokban, illetve húsételek és köretek mellett fedezhetünk fel. Frissen és szárítva egyaránt alkalmazható, jellegzetesen zsenge, enyhén édes, egyesek szerint fűszeres íze van. Frissen a legfinomabb, a legintenzívebb ízű és a legegészségesebb!
Felhasználását tekintve tehetjük csorbalevesbe, sült csicseris quinoasalátába, tormás burgonyasalátába, töltött szőlőlevélbe, mexikói avokádósalátába, chilis-gombás bulgurba, krémes, citromos serpenyős csirkébe vagy színes, friss tabuléba is.
Frissen vágott, cserepes, szárított (zacskós) és fagyasztott petrezselyem is kapható gyakorlatilag egész évben, szinte minden nagyobb diszkontban vagy élelmiszerboltban. Ha tehetjük, keressük a piacokon a hazai petrezselymet, és ne hőkezeljük, hanem csak a főzés végén használjuk, akkor viszont bőségesen!
Tárolás
A friss (még fel nem aprított) petrezselyem egy pohár vízben (a vizet naponta cserélve), leveleit nejlonzacskóval letakarva, hűtőben tárolva egy hétig is eláll. A szárított petrezselyem légmentesen, műanyag dobozban, sötét helyen tartva hónapokig felhasználható. Alufóliába csomagolva fagyasztható is.
Termesztése
A petrezselyem jól tűri a hideget, és a fényigénye sem magas. Ültethetjük fiatal gyümölcsfák alá vagy szőlősorok közé is, a lényeg, hogy viszonylag világos helyet keressünk a számára. Legjobban a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, üde talajokat kedveli. Vetés előtt gondoskodjunk a talaj megműveléséről, mert ha nem megfelelő a talaj előkészítése, a petrezselyem gyökere hajlamos elágazni vagy görbén növekedni.
A petrezselyem vízigénye viszonylag magas, de a vizet képes a talajban mélyebbről is felvenni. Emellett a vízhasznosítása is nagyon jó, ezért főleg csírázáskor és a kezdeti növekedési szakaszban igényel több folyadékot. A petrezselyem gyomlálására is érdemes időt szánni. Gyomirtót ne használjunk, inkább kézzel húzzuk ki a gyomokat! A kártevők közül a talajlakó kártevők és a levéltetvek okozhatnak gondot, a betegségek közül pedig a lisztharmat támadhatja meg.
A petrezselyemgyökér vetése
A gyökérpetrezselyem szabadföldi vetését már márciusban elkezdhetjük. Ehhez használhatunk közönséges vetőmagot, de drazsírozott magot is. A petrezselyem magjai meglehetősen aprók, ezért a csírázáshoz megfelelő mennyiségű vízre lesz szükség. A drazsírozott magok előnye, hogy könnyebben tudjuk tartani a megfelelő tőtávolságot, és a ritkításra is kevesebb időt kell fordítanunk. Ha közönséges vetőmagot használunk, vetés előtt célszerű beáztatni vagy nyirkos homokba keverni.
A vetés előtt húzzunk 3–4 centiméter mély barázdákat, jó alaposan öntözzük be őket, majd szórjuk beléjük a magokat egymástól 3–4 centiméteres távolságban! Az ideális sortávolság 30 centiméter. Ezután takarjuk be a magokat, és tömörítsük a földet! Ha szárazabb időszak jön, érdemes a rendszeres öntözésről is gondoskodni. A gyomokat mindig távolítsuk el, és a sűrű vetést is érdemes megritkítanunk.
A metélőpetrezselyem vetése
A metélőpetrezselymet célszerű szakaszosan vetni márciustól egészen júniusig, így mindig friss petrezselyem kerülhet az ételekbe. A petrezselyem szabadföldbe is vethető, de cserépben vagy konténerben is nevelhető. Az előnevelt petrezselymet érdemes a kinti körülményekhez szoktatni, amennyiben szabadföldbe szeretnénk kiültetni, de hagyhatjuk cserépben is.
A magokat vetés előtt célszerű beáztatni vagy nedves homokba keverni. Akár cserébe, akár szabadföldbe vetjük, vetés után csak vékony rétegben kerüljön rá homok vagy föld! Öntözzük be jó alaposan! Ha edénybe vetjük a magokat, meleg, szobahőmérsékletű, világos helyet keressünk az edény számára! Ideális körülmények között a magok 2–3 hét alatt kicsíráznak. Hűvösebb helyen több mint egy hónapot is igénybe vehet ez a folyamat. Ősszel néhány tövet cserépbe is ültethetünk, hiszen világos helyen a metélőpetrezselyem télen is jól megél a konyhában. Szabadföldi vetése a gyökérpetrezselyeméhez hasonlóan történik.
A petrezselyem betakarítása egyszerű, a növény gyakorlatilag bármikor szedhető, amikor már eléggé megnőtt. A legjobb, ha a leveleket szedjük le először, mivel ezek gyorsan visszanőnek. Ügyeljünk arra, hogy a petrezselymet ne hagyjuk túl sokáig elhanyagolt állapotban, mert a szárak kihajthatnak, és a növekedés lelassulhat. A betakarított leveleket alaposan mossuk meg, majd használjuk fel frissen vagy fagyasztva, hogy sokáig megőrizhessék frissességüket!
Fotók: Canva