Eurómilliárdok forognak kockán a nagy európai szélvitában
A Bornholm-energiasziget tervezésekor a dán kormány még abból indult ki, hogy a projekt piaci alapon is finanszírozható lesz. Az offshore szélenergia-ágazat gazdasági környezetének gyors romlása azonban néhány év alatt teljesen átírta a beruházás feltételeit.
A projekt ma már csak jelentős dán, német és uniós támogatással valósítható meg, miközben továbbra is vita tárgya, hogy a magas közpénzigény arányban áll-e a várható gazdasági és energetikai előnyökkel. Az Energiastratégia Intézet a projektről szóló háromrészes cikksorozatának második részét olvashatják.
Amikor 2020 júniusában a dán kormány és a parlamenti pártok többsége megállapodott két energiasziget – köztük a Bornholmra tervezett energiaközpont – létrehozásáról, az offshore szélenergia még az európai energiapiac egyik sikertörténetének számított. A technológia költségei évről évre csökkentek, a beruházók egymást túllicitálva vállalták az új szélerőműparkok megépítését, több projekt pedig már támogatás nélkül is versenyképesnek tűnt.
Az eredeti elképzelés szerint a szélerőműparkok fejlesztői nemcsak a saját beruházásaikat akarták finanszírozni, hanem az energiasziget infrastruktúrájának költségeihez is érdemben hozzájárultak volna. A projektet ezért kezdetben olyan beruházásként kezelték, amely egyszerre segíti a klímavédelmi célok teljesítését, javítja az ellátásbiztonságot, miközben a szélerőművi pályázatokból származó koncessziós díjak révén állami bevételt is generál.
Ez a feltételezés azonban néhány év alatt összeomlott. A világjárványt követő infláció, az ellátási láncok zavarai és az energiaválság következtében az offshore beruházások költségei meredeken emelkedtek. Jelentősen drágultak a szélturbinák, a tengeralatti kábelek, az acélszerkezetek, a konverterállomások és a speciális hajók igénybevétele.
A beruházási költségek öt év alatt összességben 50 százalékkal növekedtek. A magasabb kamatkörnyezet különösen érzékenyen érintette az offshore beruházásokat, amelyek rendkívül tőkeigényesek. A finanszírozás drágulása és a befektetők magasabb hozamelvárásai jelentősen rontották a projektek megtérülését.
Ennek következtében Európa-szerte nehéz helyzetbe kerültek az offshore fejlesztések. Több beruházás esetében a fejlesztők újragondolták korábbi üzleti terveiket, egyes projekteket elhalasztottak, másokat pedig töröltek vagy új feltételek mellett kívántak megvalósítani. A Bornholm-energiasziget problémái ezért nem elszigetelt jelenséget tükröznek, hanem az offshore szélenergia-ágazat egészét érintő piaci átalakulás részét képezik.
A teljes cikk az Energiastratégia Intézet weboldalán olvasható.
Fotó: Canva
