Trópusi fajok szaporodnak a Hévízi-csatornában
Trópusi állat- és növényfajok szaporodtak el a Hévízi-tó télen is meleg vizű kifolyójában. Az őshonos fajokat fenyegető ökoszisztémába Kasia Farkas természetfotós nyújt betekintést.
Kasia Farkas lengyel származású, Portugáliában élő fotográfus egyaránt megtalálja témáit a szárazföldi és a víz alatti világban, konceptuális képeivel mesél a természetvédelem fontosságáról. Elkötelezett szószólója a környezet és a vadon élő fajok megóvásának, tagja a Sea Shepherd tengeri aktivistaszervezetnek, és együttműködik több olyan szervezettel, amely a tengeri és szárazföldi ökoszisztémáknak szentelik tevékenységüket.
Egy szokatlan élőhely
A Hévízi-tóról először magyar férjétől hallott, aki Tapolcán született, nem messze a Balatontól és Hévíztől. Az évek során sokszor túráztak a régióban, felfedezték tájegységeit, állatvilágát és egyedülálló természeti adottságait.
„Arról azonban fogalmam sem volt, hogy a Hévízi-csatorna ma már számos nem őshonos fajnak ad otthont” – írta. „Erről a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben hallottam Takács Pétertől, az intézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársától, amikor ott jártam, hogy háttérinformációkat gyűjtsek a regionális tavak biodiverzitását feltáró fotósorozatomhoz.”
A szokatlan élőhely felkeltette Kasia Farkas kíváncsiságát, ahogy fogalmaz, hajtotta a felfedezés vágya, hogy dokumentálja a történetet – nemcsak azért, mert érdekes sztorinak ígérkezett, hanem mert természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentősége van. „Víz alatti fotósként azt mutatom meg, hogy mi zajlik a felszín alatt, hiszen az olvasók máskülönben valószínűleg nem ismerhetnék meg ezeket a rejtett élőhelyeket.
Az idegen halfajok elterjedése egyre nagyobb fenyegetést jelent a helyi ökoszisztémákra.
A jelenlegi állapot dokumentálásával a probléma súlyosságára szerettem volna felhívni a figyelmet. Reméltem, hogy a fotók és a történetmesélés segítségével egyaránt sikerül bemutatnom ennek a különleges élőhelynek a szépségét és az őshonos fajokra nehezedő nyomást.”
A fotókat itt nézheted meg.
Fotókon a rejtett világ
Ahogy felidézi, nem volt egyszerű lencsevégre kapni az idegenhonos fajok egyedeit. Rendkívül óvatosak voltak, eleinte inkább rejtőzködtek, ami a puszta megfigyelésüket is lehetetlenné tette, nemhogy a lefotózásukat.
„Rengeteg türelemre és vízben töltött időre volt szükség, mire annyira megszokták a jelenlétemet, hogy előbújtak rejtekhelyeikről, és közelebb merészkedtek hozzám” – mondja a fotós, aki számára a Hévízi-csatornában megtelepedett trópusi halak dokumentálása nem várt érzelmi töltetet nyert.
Ezek a fajok ebben a környezetben inváziósnak számítanak, és súlyosan veszélyeztetik az őshonos fajok közösségét, de amikor az ember látja, milyen jól beilleszkedtek az új élőhelyre, és a kifejlett egyedek hogyan gondozzák az ivadékokat, a helyzet már nem fekete-fehér.
Természetvédelmi fotósként megérti az őshonos élőhelyek és a biológiai sokszínűség védelmének fontosságát, ugyanakkor lehetetlennek gondolja, hogy ne érezzünk némi szimpátiát az idegenhonos halak iránt is. A két nézőpont közötti egyensúly megteremtése új dimenziót adott a cikkének.
„Magyarország nagyon közel áll a szívemhez, mindig örömmel térek vissza ide.
Az, hogy dokumentálhattam egy természetvédelmi gócpontot egy olyan országban, amely ilyen sokat jelent számomra, különösen értékessé tette a projektet
– foglalja össze Kasia Farkas.
Forrás: NatGeo
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
