A legtöbbünk kávéval indítja a napját. Nem meglepő hát, hogy a víz és a tea után a legtöbbet fogyasztott ital a fekete, melyből évente 500 milliárd csészényit fogyaszt az emberiség. E mennyiség egyre tetemesebb részét az újrahasznosíthatónak mondott kávékapszulák teszik ki, ami fenntarthatósági szempontból valódi zsákutca. Mutatjuk, miért lenne érdemes visszatérni a boltban darált kávékhoz és elfelejteni a kapszulákhoz kapcsolódó pazarlást!
A gyorsan és kényelmesen elkészíthető kapszulás kávék népszerűsége vitathatatlan, hiszen a globális kávékapszula-piac idén is jelentősen bővült.
És miért is ne lenne népszerű, ha egyszer a kapszulás kávé használatának számos tagadhatatlan előnye van:
• nem kell elmosogatni a kávéfőzőt,
• nem hullik a konyhapultra az őrölt kávé,
• nem kell aggódni az aroma elillanása miatt,
• nincs teendőnk a zaccal,
• és főleg: nem kell percekig várnunk, hogy lefőjön a kávé.
Utóbbi szempont még akkor is áll, ha nem az itthon igen elterjedt kotyogós kávéfőzőt, hanem valamilyen kávégépet használunk. Még ezek sem veszik fel a versenyt a kapszulások gyorsaságával. Miért is ne szavaznánk hát a kényelemre?
A kapszulás kávé problémája
Bár már a rendszerváltás után születtem, még emlékszem az üzletekben található kávédarálókra. Ekkoriban a csomagolóanyagok még aligha jelentettek akkora fenntarthatósági kihívást, hiszen legfeljebb papírzacskókat használtak a vásárlók. Az előre darált kávékat egyre fejlettebb aromazáró csomagolásokban lehet megvásárolni, de még ebben az esetben is legalább 20–25 dkg van becsomagolva. És mit látunk a kávékapszula esetében?
Egy-egy kapszula nagyjából 5-6 g kávét tartalmaz, tehát 33–45-ször kisebb egységeket csomagolnak be egyenként, mint akár a legkisebb kiszerelésű darált kávék esetében. Ez pedig rengeteg csomagolóanyagot jelent.
Kapszulás kávétörténelem
A Nestlé 1976-ban szabadalmaztatta, de egy évtized is eltelt, mire a technológia lehetővé tette, hogy a gépek megjelenjenek a piacon. Bár több országban is forgalmazták, az áttörésre még hosszú éveket kellett várni. A Nestlé vonatkozó szabadalmai 2010-ben lejártak, így megjelentek a piacon más gyártók kapszulás kávéi is. Ezek egy része alumínium helyett műanyagból készült, amely, ha lehet, még rosszabb megoldást jelent.
A kapszulákat jellemzően alumíniumból készítik, amiről lehet tudni: előállításához rengeteg energiára van szükség. A folyamat ráadásul potenciálisan igen környezetszennyező is, ahogy erre az ajkai vörösiszap-katasztrófa emlékeztet. Persze balesetek nélkül sem elhanyagolható az ökológiai lábnyom: 1 tonna alumínium előállítása során nagyjából 10-12 tonna hulladék keletkezik, ebből 2-3 tonna az erősen mérgező, lúgos vörösiszap.
Nagy előnyeként említhető viszont, hogy újrahasznosítása során már csak az eredeti energiamennyiség 5%-ára van szükség. Persze, ebben nincs benne a begyűjtés, a szállítás, a tisztítás és a többi folyamat, melyekhez nyilván szintén társul valamennyi kibocsátás. Azért még ezzel együtt is jól hangzik ez az 5%. De vajon ez mennyiben tud érvényesülni, hova kerülnek a kapszulák, miután felhasználtuk őket?
Mennyibe kerül egy csésze kávé?
Ez függ attól, hogyan készíted, de attól is, hogy milyen kávét használsz hozzá! Esetünkben egy csésze kapszulás fekete árát vetettük össze a magyar háztartásokban igen elterjedtnek számító kotyogósban főzött kávééval (jó nevű márka 25 dekás őrölt kiszerelésével számolva, 1400 Ft-os áron). Szerencsés helyzetben van a környezettudatos kávézó, mert ezúttal az olcsóbb megoldás jelenti a fenntarthatóbbat.
• Kapszulás kávé (5–6 g kávé): 80–200 forint.
• Őrölt kávéból kotyogóssal (8–15 g kávé): 45–100 forint.
Így készíts tökéletes kávét a kotyogósban!
A kávévilág csúcsinfluenszerének számító James Hoffmann elmagyarázza, hogyan tudunk remek kávét készíteni a kotyogós kávéfőzőben. Zanzásítva a lényeg: használjunk forró vizet, főzzük a kávét a legkisebb lángon, és amikor a kávé háromnegyede kifolyt, kapcsoljuk le a tűzhelyet!
Valóban újrahasznosítják a kapszulákat
Az újrahasznosításnak egyre nagyobb szerepet kellene kapnia a körforgásos gazdaság felé vezető úton. Sajnos ez egyelőre nincs teljesen megoldva. Sőt, az újrahasznosítás a greenwashing egyik legtöbbször alkalmazott fegyvere: ha egy terméken az áll, hogy újrahasznosítható, ezzel azt a látszatot keltjük, mintha ez meg is történne később. Pedig ez csak nagyon ritkán következik be.
Valami hasonlót látunk a kapszulás kávék piacvezetőjénél, a Nespressónál is. Legutóbbi, 2014–2020-as fenntarthatósági jelentésük szerint ugyan a vásárlóik 90%-a számára elérhető „valamilyen kapszula-újrahasznosítási lehetőség”, 2020-ban mégis mindössze az eladott kapszuláik 32%-át hasznosították újra. Sőt, egyes szakértők szerint a valós szám inkább 5% körül lehet. Ez kevesebb mint egyharmados arány. Ha figyelembe vesszük, hogy a svájci cég évente nagyjából 14 milliárd kapszulát ad el, könnyen kiszámítható, hogy évi közel 10 milliárd kapszulát nem reciklálnak. És ez még csak a Nespresso!
A Nespresso közlése szerint jelenleg 70 országban érhető el az általuk gyártott és forgalmazott alumínium kapszulák visszagyűjtési programja, így Magyarországon is. Saját becsléseik szerint 2021 végére a globális újrahasznosítási arányuk ott, ahol visszagyűjtési rendszert működtetnek 28% volt. A Nespresso hazai képviselete szerint itthon az újrahasznosítási arány meghaladva a globális átlagot, eléri a 45%-ot és évről évre növekvő tendenciát mutat.
Egy kapszula nagyjából 0,9 g alumíniumot tartalmaz. A Guardian számítása szerint csak a Nespresso által eladott és az újrahasznosítás helyett a szemétlerakókra kerülő kapszulákból évi 60-szor lehetne megépíteni a New York-i Szabadságszobrot.
Ahogy fent írtuk, a szabadalom megszűnte után számos más cég is belefogott a kapszulabizniszbe. 2018-ban összesen 59 milliárd kapszulát gyártottak. Ráadásul az egyéb gyártók által forgalmazott kapszulák jelentős része műanyagból készül, itt pedig még kevésbé jellemző az újrahasznosítás.
A kapszulás kávék egyik legnagyobb problémája, hogy a háztartási újrahasznosításba – tehát a szelektív hulladékgyűjtőben történő gyűjtésbe – nem tud bekapcsolódni. Sokat javulna a helyzet, ha ezt a problémát lehetne orvosolni, és úgy tűnik, hogy már létezik megoldás. Ahogy az alábbi videón látható, van olyan eszköz, mely képes „kifordítani” az alumíniumkapszulákat. Így a zacc eltávolítható, a kapszula maradéka pedig mehet a szelektív hulladékgyűjtőbe! A probléma itt is az, hogy a fő vonzerőt jelentő kényelmi faktorból veszítünk.
Komposztálható kapszula?
A piac érdekes színfoltját jelentik a komposztálható kapszulába zárt kávék. Ezekről azonban érdemes megjegyezni: nem mindegyikük bomlik le az otthoni komposztban. Ha csak annyi van a csomagolásra írva, hogy komposztálható vagy biológiailag lebomló, akkor jó eséllyel csak az ipari komposztáló tud elbánni vele. Ezeket mindenképp kerüljük! Még az alumíniumkapszula is jobb megoldás, azt legalább vissza tudjuk gyűjteni. Olyan feliratot érdemes keresni a csomagoláson, mely arra utal, hogy az adott kapszula otthoni körülmények között is komposztálható. Ilyen termékből nem sok van a piacon, és sokak szerint a technológia sem eléggé kiforrott még. Magyarul, egy ilyen kapszula kevésbé őrizheti meg a kávé aromáját.
Ha a kapszula nem is, a kávé azért komposztálható! Sőt, a zacc komposztálás nélkül is felhasználható: kozmetikai, takarítási célra, vagy mehet akár rögtön a virágok alá is. Bárhol is használjuk, jót fog tenni!
Kapcsolódó bejegyzések
Mire használhatjuk fel a kávézaccot?
Sokan otthon főzik a kávéjukat, így számos módja van annak, hogy kreatívak legyünk, és újrahasznosítsuk a használt zaccot új életet adva neki. A szépségápolási trükköktől kezdve a kertészkedésig, a kávézacc természetes és fenntartható alternatívát jelent számos mindennapi és háztartási eszközzel szemben. Íme hat módja annak, hogy a kávéivók fenntarthatóbbá tegyék a használt kávézaccot
Miként változik Magyarországon az otthoni kávézás?
A magyar kávépiac értéke 67 milliárd forintra tehető, érdekesség azonban, hogy miközben az elfogyasztott csészék száma nem változik, kevesebb kávét használunk fel. A csökkenő tendencia persze nem egyedi, a kapszulás kávék terjedésével mindenhol megfigyelhető: míg az őrölt vagy a szemes alapanyagból főzött kávéhoz átlagosan 8–15 gramm kávét használunk, addig egy-egy kapszula mindössze 5-6 gramm kávét tartalmaz. Érdekesség, hogy a kávékapszula, illetve a kapszulás kávégép 2021-ben a KSH fogyasztói kosarába is bekerült.
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
Újrahasználható kávékapszula?
Az elmúlt években feltűntek az újratölthető, többször felhasználható kávékapszulák. Létezik acélból, és létezik műanyagból készült verzió is, sőt olyan is, melynél a kapszula újrahasználható, de a rajta lévő alumíniumtapaszt cserélni kell minden alkalommal. Mivel ezt nekünk kell megtöltenünk, így talán épp a kapszulás kávé mellett szóló kényelemből veszíthetünk. Ha viszont már úgyis van otthon kapszulás gépünk, akkor érdemes lehet kipróbálni. Az egyenként csomagolt verziónál biztosan jobb.
Bármilyen kávét is iszol: legyen fairtrade!
Mire a kávé az ültetvényekről a bögrénkig ér, nagyjából 150-szer cserél gazdát. Ennek is köszönhető, hogy végül a termelők csak a töredékét kapják meg annak, amit mi fizettünk a feketénkért, a nagy részét pedig a kávépiac nagyvállalatai teszik zsebre. Ezt a rendszert viszont megkerülhetjük, ha fairtrade kávét (vagy bármilyen más terméket!) vásárolunk.
A Fairtrade Fundation szigorú szabályai miatt a minősítést csak olyan termelők kaphatják meg, ahol
- a termékek az egészségre nem ártalmas munkafeltételek mellett készülnek,
- a dolgozók tisztességes bért kapnak az elkészített termékekért,
- a dolgozóknak munkahelyük működésével kapcsolatban döntési jogosultságuk is van,
- illetve a termékek előállítása során gyerekeket nem dolgoztatnak.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
