Idén októberben a 80. alkalommal rendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás keretein belül zajlott le a „Zöldség-gyümölcs ágazat a hazai ellátási láncban – Tapasztalatok és értékelés a CO-FRESH projekt keretein belül” című konferencia és kerekasztal-beszélgetés.
A program célja, hogy olyan innovatív eszközöket azonosítson a jól működő európai kertészeti termékek értékláncaiban, melyek adaptálhatóak, és elősegítik a szektor versenyképességét. A konferencia két fő témája a műanyag csomagolóanyagok helyettesíthetősége és a rövid élelmiszerláncok szerepe volt. Ezeket két kerekasztal-beszélgetés során járták körül a szakértők.
A szakmai program egyik hangsúlyos üzenete az, hogy bár a friss termékek csomagolása élelmiszer-biztonsági szempontból kiemelten fontos, a környezettudatos anyagok használatának elősegítése terén még sok a teendő. A zöldség-gyümölcs szektornak ugyanakkor meghatározó a szerepe abban, hogy a magyar fogyasztók nyitottabbá váljanak a hazai szezonális alapanyagokra. Ehhez ugyanakkor megfelelő kommunikációs és edukációs stratégiára van szükség.
A CO-FRESH projekt
A projekt magyar partnerei – a Pilze-Nagy Kft., az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekvédelmi Egyesülete (Kislépték Egyesület) – elsősorban a biogomba, közelebbről az organikus laskagomba értékláncának fejlesztésén dolgoznak. Egy szakemberekből álló munkacsoport segítségével veszik sorra az értéklánc fontos szakaszait. Így például a fenntartható csomagolások alkalmazhatóságát, a fogyasztók gombavásárlási preferenciáit, valamint általában a zöldség-gyümölcs kereskedelem kihívásait a rövid élelmiszer-ellátási láncban.
A zöldség-gyümölcs ágazat aktuális dilemmái
A jelenlegi zöldség-gyümölcs termesztéshez képest háromszoros potenciál lenne Magyarországon. Ám az EU-csatlakozást követően a zöldség- és gyümölcsszektor mélyrepülésbe kezdett. A beözönlő termékek miatt az ágazat gazdaságilag nem tudta fenntartani a termelést.
„A termelési volumen alacsony mértékének okai között említhetőek olyan tényezők is, mint az öntözésfejlesztés, a munkaerő és a gazdasági ösztönzők hiánya. De nemcsak a volumen csökkent, hanem a fajtaösszetétel is töredéke lett korábbi időszaknak” – emelte ki Fodor Zoltán, a NAK Mezőgazdasági Igazgatóságának a vezetője.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon mennyi zöldséget esznek a magyarok?
Egyre több zöldséget és gyümölcsöt eszünk, miközben egyre több gazdálkodó termel alternatív, a klímaváltozás hatásait ellensúlyozni képes módszerekkel.
Milyen a fenntartható csomagolás?
A CO-FRESH magyarországi munkacsoport egyik fő témája a fenntartható csomagolás és a lédig értékesítés lehetőségei. A jelenleg ismert adatok szerint a zöldségek 70, a gyümölcsök 60%-át előre csomagoltan értékesítik. A csomagolás költsége a teljes termelési költség 25–30%-át teszi ki. A műanyag csomagolóanyagok csökkentése érdekében néhány tagállam azonban már radikális lépéseket tett. Spanyolországban 2023-tól betiltják a műanyag csomagolóanyagot a 1,5 kg alatti zöldség-gyümölcs áruk esetén. Franciaországban pedig 2022. január 1-jétől tilos lesz a friss zöldséget és gyümölcsöt műanyag csomagolóanyagban értékesíteni.
Ha azonban nem csomagolhatunk műanyagba, milyen alternatívák maradnak? – teszik fel sokan a kérdést. Bár az újrahasznosítható műanyagok kézenfekvőek, 133%-os ártöbbletet jelentenek. A facsomagolás (azaz a háncs) pedig 4-szer drágább, mint a jelenleg használt műanyag csomagolóanyagok.
A csomagolóanyagok visszaszorítására további megoldás a rövid élelmiszerláncok erősítése, a termék gyorsabb és hatékonyabb eljuttatása a végfogyasztóhoz. A lánc rövidülésével a szükséges csomagolóanyagok mennyisége is jelentősen lecsökkenhet. Kész válaszok ugyan nem léteznek, azonban egyértelmű, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat szereplőinek el kell gondolkozniuk azon, hogy a jövőben mely utat választják.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tartsunk szem előtt, mielőtt műanyagot vásárolunk?
Újrahasznosított vagy újrahasznosítható műanyagból készült termékeket érdemes vásárolnunk? Milyen hatással vannak a környezetre, és mi lehet az alternatívájuk?
Reflektorfényben a friss gomba
A hazai biolaskagomba-értéklánc elemzésének fontos eleme a fogyasztók vásárlási szokásainak és preferenciáinak felmérése. Így az esetleges beavatkozások a fogyasztói igények ismeretében végezhetők el. Ehhez a hazai munkacsoport kérdőíves adatgyűjtést végzett a magyar háztartások körében.
A válaszadók 62%-a tekinthető rendszeres gombafogyasztónak. Ők leggyakrabban a 250 grammos kiszerelésű csiperkegombát emelik le a polcról vásárlásaik során. A többség a termék kiválasztásában a gomba fajtáján kívül a hazai eredetet, a fogyasztói árat és a fenntartható csomagolást is fontos szempontként tartja számon. A válaszok alapján a biogomba fogyasztásának az aránya alacsonynak mondható, mindössze 23%. Ennek főbb okai az árérzékenység, a beszerzés nehézségei, valamint a termékkel szembeni bizalmatlanság: vajon valóban bio-e, és ha igen, miért jobb a bio, mint a nem bio.
Fotó: Pilze-Nagy Kft.
A kérdőív eredményei alapján kirajzolódtak egyes fejlesztendő területek: a fogyasztói bizalom erősítése a biogomba iránt, a laskagomba elérhetőségének növelése, valamint a közérthető kommunikáció a bio- és a konvencionális termékek árkülönbségének okairól.
Fontos a párbeszéd az ágazat szereplői között
Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítói Osztály elnöke szerint a fogyasztói szokások, igények (bioélelmiszer-fogyasztás, vegyszermentesség) formálása a legfontosabb feladat, ami csak megfelelő kommunikációs eszközökkel érhető el. Termelői szempontból nézve ugyanakkor a körforgásos gazdaság kialakításával, fejlesztésével lehet csak előrébb lépni, ami rendszerszintű szemléletet kíván. A csomagolóanyagok kötelező visszavételétől a termelés során keletkezett hulladékok (pl. csepegtetőcsövek, fóliák) sorsáig sok olyan elem van a termékek teljes életciklusa során, amelyek intervenciót igényelnek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a csomagolás a vevők igénye a higiénia, a jobb szállíthatóság és az eltarthatóság miatt. Ráadásul a vírushelyzet idején a csomagolás mennyisége másfélszeresre növekedett.
A kereskedelmi szakemberek tapasztalata alapján az áruházakban jobban ellenőrzik a termékeket, mint a piacon, ebből adódóan a lédig termékek esetében gyakoriak a büntetések is. Ezek költsége gyakran a termelőkre hárul, így mérlegeléskor ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni. A kis egységcsomagolások esetében ma már egyre több hulladékcsökkentő megoldással találkozhatunk: például a paprika tálcás és védőfóliás csomagolása helyett már elérhető habtálca, lebomló műanyag vagy újrahasznosított papír is. Fontos, hogy a megemelkedett anyagköltségek a termelőket ne terheljék aránytalanul nagy mértékben.
Zöldség-gyümölcs kereskedelem a rövid élelmiszer-ellátási láncban
Ma már szerencsére egyre többen foglalkoznak a rövid ellátási láncok (REL) témakörével. Léteznek olyan kezdeményezések is, amelyek kifejezetten a termelők és a fogyasztók (magánszemélyek vagy éttermek) összekötésén dolgoznak, hogy a szállításból és az egységcsomagolásokból adódó kibocsátásokat elkerülhessék. Horváth Boldizsár, a Farm2Fork alapítója szerint a termelőknek azonban sokat kell még fejlődniük, elsősorban a tárolás és a teljes szezon kiszolgálása tekintetében. A fogyasztói bizalom és a hitelesség a REL piaci közvetítők munkájának köszönhető, mivel ők végzik az ellenőrzéseket, illetve az igény vezérelte termelést is segítik.
„A fogyasztókat ugyanakkor több szempontból is támogatni kell. Sokszor nem egyértelműek számukra a jelölések, így például az sem, hogy a minősített biotermék jogilag is szabályozott, ellenőrző szervezet által tanúsított, védjegyes terméket és termesztést takar” – tette hozzá Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős képviseletében. Fontos tehát, hogy vannak olyan szervezetek is, melyek az edukáció és a kommunikáció fontosságára építenek.
Kapcsolódó bejegyzések
Mitől bio a bio?
Felcsillan a szemünk, ha egy termék bio, vagy organikus. De mitől lesz az? Miért drágább, és mi a különbség a bio- és az organikus termékek között? Összefoglaltuk a lényeget.
Az éttermek – mint a REL igen fontos szereplői – hatással vannak arra, hogy az emberek mit főznek otthon, mit mernek kipróbálni. Bár gyarapszik a minőségi alapanyagot kereső éttermek aránya, a beszerzés komoly kihívást jelent számukra. Kevesen állnak közvetlen kapcsolatban a termelőkkel, sokszor csak komoly logisztikával lehet kielégíteni a mennyiségi igényeket a kistermelőkön keresztül. Szerencsére nő azoknak a fogyasztóknak a száma, akik elfogadják a mezőgazdaság szezonalitását, de a nehézségeket – melyekkel egy alapanyag-termelő a termeléstől az értékesítésig szembesül – továbbra is kevesen értik.
Arra a kérdésre, hogy kik lesznek a jövő termelői, Bálint Csaba, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatója úgy válaszolt, hogy azok a termelők maradnak a szakmában, akik anyagi biztonságot találnak a munkájukban. A Vidékfejlesztési Program REL-támogatásának számolnia kell a területi különbségekkel. Azzal, hogy a vásárlóerő a nagyobb városokban koncentrálódik, a szegényebb vidéki peremterületek másképp vannak jelen a REL-ben. A különböző projekteket tehát ennek fényében kell értékelni szakmailag, ami komoly feladatot ró a kifizető ügynökségre.
A konferencia résztvevői arra a megállapításra jutottak, hogy a friss zöldség-gyümölcs szektor versenyképességét erősen befolyásolja majd, hogy milyen lépéseket képes tenni a környezettudatos csomagolóanyagok irányába. Azonban jelenleg sem a termelők és a feldolgozók, sem pedig a fogyasztók nincsenek erre a lépésre felkészülve. Ehhez edukációra és új, innovatív piacok (REL-ek) mobilizálására van szükség. A szakértők egyetértettek abban, hogy a téma még számos munkacsoport és rendezvény programjába kell, hogy bekerüljön.
A szakmai program résztvevői voltak:
- Mautner Zsófia (moderátor) – Chili és Vanília
- Szabó Eszter – Felelős Gasztrohős
- Balogh Zsolt – SUPP.LI
- Bálint Csaba – Agrárgazdasági Kutatóintézet
- Ruprecht László – Stílusos Vidéki Éttermiség
- Somosné Nagy Adrienn (előadó és moderátor) – Pilze-Nagy Kft.
- Mártonffy Béla – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Kujáni Katalin – Kislépték Egyesület
- Nagypéter Sándor – Délkertész
- Rácz József – Prémiumkert Kft.
- Patus Gábor – Auchan Magyarország Kft.
- Fodor Zoltán – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Gyöngyösi Emese – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
