Highlights 2021. 25. hét összefoglalója

A jelenleg földünket kimerítő hagyományos mezőgazdasággal szemben egyre több alternatíva jelenik meg. Egy tanulmány szerint például a napenergia és a mikrobák kombinálása megoldást jelenthet egy jövőbeni élelmiszerválságra, mivel jelentősen több fehérjét lehet előállítani az eljárással, amellett, hogy jóval kevesebb vizet és műtrágyát igényel. Míg egy hazai cég szerint rovar alapú takarmánnyal jelentősen csökkenteni lehetne a haszonállatokat érintő ökológiai lábnyomot.

Egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntartható vegán alapanyagok a divatiparban, az elmúlt héten az ananászbőré volt a főszerep. A Nike a Move to Zero kollekciója keretében dobott piacra új cipőket, amelyek ananászlevél rostjából készülnek. Emellett megismerhettünk egy hazai márkát, amely ananászbőrből készült táskákkal van jelen a piacon. A Tenshibag megálmodóival készített interjúnkból kiderül, hogy honnan jött az ötlet és hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság.

A kánikula közepette is nagyon fontos a bőrünk védelme. Cikkünkben ezért összegyűjtöttük, hogy milyen típusú naptejet érdemes használni és arról is lerántottuk a leplet, hogy mit jelent hatékonyság szempontjából a faktorszám. Eközben amerikai kutatók az eddigi elképzeléseket megcáfolva arra jutottak, hogy a szálló por légköri koncentrációja a pandémia idején nem a korlátozásoknak köszönhetően javult, hanem az időjárás befolyásolta a csökkenését.

A koronavírus-járvány miatt előtérbe kerülő home office rásegített a klímaberendezések iránti keresletre. Mindemellett az egyre gyakoribbá váló hőhullámoknak köszönhetően jelentős mértékben emelkedik a villamosenergia-fogyasztásunk, pedig a fenntarthatósági célok eléréséhez nagymértékben növelni kellene az üzemelő klímaállomány energiahatékonyságát. Miközben Kínában látványosan csökkent az áramfogyasztás annak köszönhetően, hogy betiltották a kriptovaluták bányászatát. Ezzel együtt a kibocsátásuk is mérséklődött.

Az Európai Bizottság által összeállított, kibocsátás csökkentését célzó csomag sarokpontja lehet az Unión kívülről érkezett termékek karbonlábnyoma alapján kivetett vám, amely az EU minden országában következményekkel járna, így Magyarországon például drágulna az áram. Antal Miklós humánökológus segítségével pedig körüljártuk, hogy fenntarthatóság szempontjából milyen lehetőséget biztosítana a rövidebb munkaidő bevezetése és hogy jelenleg milyen kísérleti programok léteznek.

Míg a LEGO szeretné fenntarthatóbbá tenni a termékeit, ezért újrahasznosított műanyagból fejleszt kockákat a játékaihoz, addig az Amazonról kiderült, hogy a skót raktárában hétről hétre közel 130 ezer tökéletes állapotú terméket pusztít el ahelyett, hogy odaadná a rászorulóknak. A fővárosi önkormányzatok pedig folyamatosan küzdenek az illegális hulladéklerakással. Szerencsére jó példa is akad, a XII. kerület például több programjával is a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

Az Európai Bizottság drasztikus szigorítást tervez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, a tervek szerint 2035-től csak zéró emissziós autó helyezhető forgalomba a kontinensen. Ezzel összhangban áll az Audi bejelentése is, hiszen 2033-tól csak elektromos autókat fog gyártani. Eközben izgalmas kérdéseket vet fel az autó- és motorsport jövője is. Cikkünkben bemutattuk az alternatív versengés jelenlegi helyzetét és a benne rejlő lehetőségeket.

Egy hazai kutatás szerint a különböző generációk számára egészen mást jelent a fenntarthatóság, és más motiválja őket rá. A babyboomerek inkább takarékosak, míg a Z-generáció tagjai környezettudatosabbak, zero waste csoportokból inspirálódnak. A fiatalabb generációk jobban értékelik a zöldfelületek kialakításába fektetett energiát is, amely Óbuda főkertésze szerint felébreszti a tenni akarásukat. A kerület többek között többdimenziós metódussal alakít ki városi méhlegelőket.

A klímaváltozás komoly veszéllyel fenyegeti a partmenti városokat, a tengerszint emelkedése ugyanis tömeges migrációt fog okozni. A városoknak ugyanakkor vannak önvédelmi lehetőségeik, mint a parti ökoszisztémák helyreállítása, vagy a gátak, partfalak építése. Előbbi kapcsán egy nemzetközi projekt keretében például a Közép-Tisza-vidéken jelöltek ki olyan területet, ahol az árterület helyreállítása révén vizsgálják az ökoszisztéma állapotát.