Egy új tanulmány szerint a gyapjas mamut kihalásáért főként a változó éghajlat valamint az ember tehető felelőssé. A szerzők következtetései általánosságban arra is rámutatnak, hogy a fajok ritkán halnak ki egyetlen ok miatt.
Régóta vita tárgyát képezi, hogy végülis mi okozta a mamutok kihalását. A felelősök között gyakran feltűnik az ember, néha azonban olyan kutatások is napvilágot látnak, melyek felmentik fajunkat a felelősség alól és kizárólag külső okokkal magyarázzák a történteket.
Az Ecology Letters című tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a háttérben több körülmény kombinációja húzódik meg. Az első csapást mindenképp az emberiség mérte az elefántok egykori rokonaira: a mamutok hanyatlása nagyjából 20 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett a vadászat miatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Észak-Amerikában még 5000 éve is élhettek mamutok
A korábbi feltételezésekkel szemben, nagyjából 5000 évvel ezelőttik élhettek mamutok az amerikai kontinens északi részein.
Azt is sikerült megállapítani, hogy az elmúlt bő 10 ezer évben lezajlott klímaváltozás önmagában nem lett volna elegendő ahhoz, hogy a mamutok teljesen kipusztuljanak. Párosulva viszont az emberi hatással, végül a mamutok halálos ítéletét jelentette.
Elemzéseink megerősítik azt az érvet, hogy az emberi hatás a késő pleisztocén idején Eurázsiában a megafaunák populációcsökkenésének és elterjedési területük összeomlásának mozgatórugója volt. Ezen felül azt is megmutatják, hogy a fajok kihalása általában több fenyegető folyamat közötti összetett kölcsönhatások eredménye.
– mondta Dr. David Nogués-Bravo, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője
Ahogy korábban írtuk, jelenleg is zajlanak erőfeszítések a mamutok feltámasztására, a téma azonban igencsak megosztó. Korábbi podkasztunkban próbáltuk körüljárni a kérdést, melynek etikai aggályai legalább annyira hangsúlyosak, mint a technikai kivitelezhetősége.
Kapcsolódó bejegyzések
E-rollerrel suhanunk a génszerkesztett mamutbébik világában
Átnyergeljünk az elektromos rollerekre, vagy maradjunk csak a bringázásnál? Egy vaddisznóval szemben mondjuk mind a kettő jó menekülőtárs lehet, ha csak nem maradunk csecsemőpózban. Akár csak egy mamutbébi, amit néhány éven belül visszahozhat közénk a génszerkesztés.
