Metszési időszakban gyakran fölmerül a kérdés, hogy mit tegyünk a fákon megtelepedett zuzmókkal, károsak-e a gyümölcsfákra.
Ezek a látványos élőlények önállóan táplálkoznak, ugyanis gombafonalak és algák vagy cianobaktériumok alkotják a testüket. Megtelepednek köveken, tetőkön és más szilárd felületeken is, ami azt mutatja, hogy a zuzmók nem vonnak el tápanyagot a növényektől – olvasható a Magyar Mezőgazdaság publikációjában.
Kapcsolódó bejegyzések
Tiszta levegőn termő egészségforrás: nem csak Izlandon terem
A legtöbben azt hiszik, hogy távoli vidékek növénye, pedig magashegységeinkben is megél. Jelenléte jelzi a levegő tisztaságát, gyógyhatásait pedig napról napra fedezi fel a tudomány. Érdemes jobban beleásnunk magunkat különleges világába, mert az izlandi zuzmó sokkal többet tud, mint gondolnánk.
A zuzmó szilárdságát adó és víz-, valamint tápanyagfelvevő alkotóeleme a gomba, míg az együttélés másik résztvevője, az alga vagy baktérium fotoszintetizál. Ez a szimbiózis ősidők óta fennáll mindkét fél előnyére. A világ minden sarkában találkozhatunk zuzmókkal. Megjelenésük elég változatos, telepeiket három alakkörre osztják.
Vannak a teljes felületükkel megtapadó, úgynevezett kéregtelepű zuzmók, amelyek elsősorban köveken fejlődnek. A gyümölcsfákon lombos zuzmókkal találkozhatunk, amelyek könnyen leválaszthatók a kéregről. A harmadik alakváltozat a bokros zuzmóké, amelyek valóban bokor alakúak, és gyakran nem is rögzülnek valamilyen felületen. E leggyakoribb formák mellett találkozhatunk púderszerű vagy fákról függönyként lelógó zuzmókkal is. Színük a fehértől és a sárgától a zöldön és a szürkésen át a barnáig és a vörösig igen változatos lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Lenyűgöző és elegáns dizájnelem: a zuzmó és a moha
Egyre többen figyelnek oda, hogy környezettudatosabban éljenek, és otthonukat is természetbarátibbá tegyék. A „mossdesign” – magyarul mohadizájn – trendje nem véletlenül terjed ilyen gyorsan. A moha és zuzmó bevonatú falak vagy képek nagyon látványosak, elegánsak, gondozásmentesek és igazán „zöldek”.
Alapvetően szárazságtűrő élőlények, de ha sok a nedvesség, vízből a testtömegük hússzorosát is képesek fölvenni, amelyből aztán sokáig megélnek. Rosszul viselik azonban a légszennyezettséget, ezért biztosak lehetünk abban, hogy ahol sokféle zuzmó él, ott tiszta a levegő. Legkevésbé a sárga falizuzmó érzékeny a levegőben lévő káros anyagokra.
Nagyon lassan nőnek, évente csak néhány millimétert, viszont igen hosszú életűek. Grönlandon él az a példány, amelynek a korát 3000 évre becsülik. Hazánkban 900 zuzmófaj él, közülük 17 védett. Ilyen például a nálunk már csak ritkán föllelhető izlandi zuzmó, amelyet köhögés elleni szerek előállításához használnak fel. Egyébként emberi fogyasztásra nem alkalmasak, de számos rovarnak, csigának, mókusnak szolgálnak táplálékul. A rénszarvaszuzmó pedig valóban a rénszarvasok téli tápláléka.
Fotó: Canva