Alapvetően a humánus megoldásokban hiszek. Az irtás nem barátom, de van az a szint, amikor már tényleg csak tépi a haját az ember az okozott károk miatt. A csiga (főként a meztelencsiga) igazi közellenség. Jelenléte nemcsak káros lehet, de ha túlságosan elszaporodik, elbúcsúzhatsz a gondosan elvetett magoktól, a palántáidtól, a növendék zöldségeidtől. Vajon mi lehet a leghatásosabb ellenük?

A tavalyi szezonban szerencsénk volt: a csigák valamiért kis létszámban dorbézoltak a kertünkben, lehet, hogy nem bírták a magaslati levegőt. Habár én semmit sem irtottam, könnyen lehet, hogy a zöldségmagjaim és a kicsírázott növényeim egy része bánta a jóhiszeműségemet.

A közösségi médiában nézelődve, a csoportokban olvasgatva azonban világossá válik, hogy a szóban forgó kártevők bizony hatalmas pusztítást tudnak végezni a kertben. Nyüzsögnek az utcán és az élettelen betonon is, miért ne rajzanának a friss hajtásokkal teli kertben? A vegyszermentesség elvét követve azonban nehezebb dolga van a kertkedvelőnek, hiszen a vegyszer gyors és biztos hatást hoz (általában), míg a természetesebb megoldások sokszor csak enyhén megritkítják az állományt. A legjobb a távoltartás, elriasztás elve, és erre is bőven van jól bevált praktika.

Hamarosan beindul a szezon, a kertek megtelnek friss és zsenge növényekkel, így az alábbi trükköket érdemes kipróbálni. Sokan esküsznek rájuk, és ez nem lehet véletlen.

Csiga ellen természetesen

A méreg bevetése helyett jól jöhet a természetes megoldás vagy a riasztás:

• Kovaföld: a mikroszkopikus méretű egysejtű algák vázából képződő kovaföld fő alkotórésze a SiO₂, ami irritáló hatással van a kártevőkre.
• Rézszalag: magaságyások köré húzva például jól működhet, mivel a csigák nem tudnak átkelni rajta.
• Sörcsapda: a legnépszerűbb csigagyűjtő megoldás a sör. Valamiért rajonganak érte, és jól megáztatják magukat az aranyló nedűben. A vége persze nem vidám befejezés, de ha szabadulnál tőlük, segíthet.
• Dinnyehéj és só: a dinnye vonzza őket, a só pedig elpusztítja. Humánusnak nem nevezhető, de nyáron hatásos lehet.
• Tyúk, kacsa: a legnépszerűbb „irtó” megoldás, és a legtermészetesebb is. Az indiai futókacsa imádja a meztelencsigát, én személy szerint biztosan ezt a megoldást választanám.
• Tejsavó: a sörcsapdához hasonlóan működik a tejsavós megoldás is.
• Kávézacc: rengetegen esküsznek rá, egy próbát mindenképp megér. Van, ahol fürtökben lógnak rajta a csigák, és van, ahol meg sem közelítik. Érdemes tesztelni a kertben a kávé maradékát!
• Gyapjúmulcs: irritálják a csigákat, nem szívesen másznak rájuk. Ha ez mégis megtörténik, rajta ragadhatnak.
• Kerti tó békákkal: ha régóta tervezed a kis kerti tavat, jó gondolat békákkal benépesíteni. Nemcsak a kert ökoszisztémájának tesz jót, de a kártevők számát is lecsökkenti.
• Összeszedés: sokan az egyetlen hatásos módszernek a csigák esti begyűjtését tartják. Az, hogy utána mihez kezdesz velük, a lehetőségeiden múlik.

Csigariasztás növényekkel

A riasztónövények nemcsak a távoltartásra jók, hanem a konyhádban is használhatod őket, így két legyet üthetsz egy csapásra:

Kapcsolódó bejegyzések

A spanyol meztelencsiga sikertörténete: a hiba nem a csigában van – Interjú

Dísznövények több ezer kilométerről gyorsan. Élelmiszerek az országhatáron túlról. Egy strapabíró, jó étvágyú, igénytelen állat. Íme, a spanyol meztelencsiga inváziójának receptje. Okokról, következményekről és megoldási lehetőségekről is beszélgettünk Turóci Ágnes csigaszakértővel.

1. Fokhagyma: a fokhagyma remek megoldás a kártevők távoltartására, nem csak csigák ellen hatásos.
2. Kamilla: a csigák szeretik a kamillát, ezért összegyűlnek a növényeken, így könnyebben begyűjtheted őket.
3. Metélőhagyma: ültetve és a kritikus pontokhoz kötözve is jó opció lehet.
4. Menta: az egyik legjobb csigariasztónak tartják, ám igen szapora növény. Érdemes visszavágni, és odafigyelni, hova ülteted.
5. Zsálya: az erős illatú gyógynövények jó kiegészítők a kertben, és a csigákat is távol tartják. A rozmaringot, a kakukkfüvet és a petrezselymet is érdemes kipróbálni.

Összességében a természetesség, az „élni és élni hagyni” elve sokat segíthet a helyzeten: ha nem bolygatjuk a kertet, nem kapáljuk ki a gyomnövénynek kikiáltott növényeket. Ugyanis a kártevők a természetben sem salátát és zsenge káposztát esznek, hanem erdőn-mezőn előforduló növényeket. Ha nem akarunk mindent kiirtani, vagy olyan növényeket ültetünk, amelyek a kertünkbe tévedő élőlényeknek is táplálékul szolgálnak, beáll egyfajta egyensúly, és nem lesz szükség sem vegyszerre, sem trükkökre.

Kiemelt kép: canva

A vegyszermentesség fontossága a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a fő témák egyike volt. Számos alternatív lehetőséggel megismerkedhettek a látogatók.