A napi átlag 20,96 fokos felszíni hőmérséklet megdöntötte a 2016-os rekordot, a szakértők szerint az óceánok várhatóan ebben a hónapban lesznek a legmelegebbek.
A világ óceánjainak felszíni hőmérséklete elérte a valaha vért legmagasabb értéket, ugyanis a fosszilis anyagok elégetése miatti éghajlatváltozás hatására az óceánok egyre jobban felmelegszenek.
A Kopernikusz klímamodellező szolgáltatása szerint a globális átlagos napi tengerfelszíni hőmérséklet (SST) ezen a héten elérte a 20,96 fokot, megdöntve ezzel a 2016-ban elért 20,95 fokos rekordot. A tudósok szerint azonban valószínűleg ez a rekord is meg fog dőlni, tekintettel arra, hogy az óceánok nem augusztusban, hanem márciusban a legmelegebbek.
Változik az óceánok színe az éghajlati összeomlás miatt
Dr. Samantha Burgess, a Kopernikusz munkatársa a következőket mondta: „Az a tény, hogy már most látjuk megdőlni a rekordot, aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy mennyivel lehetnek melegebbek majd az óceánok mostantól jövő márciusig.”
Valószínűleg a magas hőmérsékletet részben az El Niño időjárási jelenség okozza – hiszen 2016 is egy El Niño év volt. Ezeket az időjárási mintákat azonban valószínűleg súlyosbítja a klímaváltozás és a felmelegedő légkör.
Minél több fosszilis anyagot égetünk el, annál több hőfelesleget vonnak el az óceánok
– mondta Burgess a BBC-nek.
Eközben viszont a héten Rishi Sunak brit miniszterelnök a klímaszakértők tanácsa ellenére több mint 100 új olaj- és gázengedélyt jelentett be az Északi-tengeren.
Az óceánok szabályozzák az éghajlatot is, magukba szívják a hőt, befolyásolják az időjárási mintákat, szén-elnyelőként működnek és enyhülést is hoznak, mivel a tenger felől fújó hűvös levegő elviselhetőbbé teheti a forró föld hőmérsékletét. Ezek a pozitív hatások azonban csökkennek, ahogy az óceánok felmelegednek. A meleg vizek pedig kevésbé képesek a szén-dioxid elnyelésére, ami azt jelenti, hogy több lesz az üvegházhatású gáz a légkörben. Emellett az óceánok felmelegedése is hozzájárul a jég olvadásához, ami a tengerszint emelkedését okozza.
A hajókról végzett tengerfelszíni hőmérsékletmérés több mint 150 éves múltra tekint vissza, és az éghajlat tanulmányozásához szükséges legrégebbi műszerrel végzett feljegyzések közé tartozik. Az elmúlt 40 évben műholdakról és bójákról is elérhetők ezek a mérések.
Hőhullámok az óceánok mélyén
Ezekből az adatokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a feljegyzések teljes időtartama alatt a globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet közel 0,9 °C-kal nőtt, az elmúlt négy évtizedben pedig körülbelül 0,6 °C-kal. A legutóbbi ötéves átlag körülbelül 0,2 °C-kal haladja meg az 1991 és 2020 közötti átlagot. A leggyorsabban felmelegedő területek a Jeges-tenger, a Balti-tenger, a Fekete-tenger és a Csendes-óceán egyes részei a trópuson kívüli.
Idén több tengeri hőhullám is előfordult világszerte, ahogyan a nyár elején az Egyesült Királyságban és Írországban is. A múlt héten Florida partjainál pedig soha nem látott, 38 fokos hőmérsékleteket mértek.
Egyre több a tengeri hőhullám – derült ki egy 2019-es tanulmányból, és a hőhullámos napok száma megháromszorozódott az elmúlt néhány vizsgált évben. A 2016-ig tartó 30 év alatt több mint 50%-kal nőtt a kánikulai napok száma 1925-54-hez képest. A tudósok azt állítják, hogy ez alatt az idő alatt a hőség a tengeri élőlények egy részét is elpusztította, „mintha a futótüzek hatalmas erdőterületeket irtanának ki”.
(forrás: TheGuardian)
Nyitókép: Canva