Rákosivipera-napot rendeznek szombaton a Szegedi Vadasparkban, a látogatók ekkor megismerkedhetnek a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal, valamint a védelme érdekében tett intézkedésekkel – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Az állatkertben szombaton a többi közt a hazai hüllővédelmet bemutató stand várja az érdeklődőket, játékos feladatok szórakoztatják a vendégeket, de akár élő kígyót is simogathatnak a látogatók. 14 órakor nyilvános viperavizsgálatot végeznek a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberének vezetésével, ekkor a vendégek egész közelről megtekinthetik a viperát a Sancer-tó partján található terráriumnál.
Kapcsolódó bejegyzések
Ötven rákosi viperát engedtek szabadon a Hanságban
A viperavédelmi program keretében újabb félszáz egyeddel bővült a hazai állomány.
A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt rákosi vipera azért kapott egy külön napot – szeptember első szombatját – a zöld jeles ünnepek között, mert a természetben előforduló egyedeinek száma olyan kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.
A rákosi – a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt – vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók – róka, borz, vaddisznó – megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.
Kapcsolódó bejegyzések
Ne féljünk a siklóktól, és főleg ne bántsuk őket!
Hazánkban nagyon ritkán találkozunk olyan kígyóval, amelynek van mérge, a legtöbb kígyószerű állat sikló vagy lábatlan gyík.
A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 centiméter hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, a legtermetesebb nőstényé 59,8 centiméter volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
A biológiai sokféleség napjainkban tapasztalható nagyarányú csökkenése – aminek megállításához egy mérges kígyó védelme is éppen olyan fontos, mint más fajok állományának megőrzése – az ember számára is tragikus következményekkel járhat – figyelmeztetnek a szakemberek.
Kapcsolódó bejegyzések
Hálórendszerrel védik a ragadozóktól a rákosi viperát a Kiskunságban
Nehéz objektíven megítélni, hosszú távon is fent tud-e maradni a mindössze néhány ezer körüli példányra becsült faj, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egy nagy kiterjedésű hálórendszerrel védi a faj élőhelyét.
A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. A Kiskunsági Nemzeti Park területén működő Rákosivipera-védelmi Központban már több mint 4 ezer kígyó született, melyek közül mintegy hétszázat visszatelepítettek a hüllő természetes élőhelyeire.
A Szegedi Vadasparkon kívül a rákosivipera-nap keretében a Rákosivipera-védelmi Központ szervezésében túrára várják az érdeklődőket, a Kecskeméti Vadaskertben pedig ismeretterjesztő programokat szerveznek.
(forrás: MTI)
Kiemelt kép: Canva