Kicsit megszáradt, megfonnyadt, a hűtő legeldugottabb sarkába került, és elfelejtkeztünk róla, pár napja lejárt a minőségmegőrzési ideje, vagy éppen már nincs kedvünk a harmadik napon is ugyanazt ebédelni. Néhány gyakori ok arra, hogy miért is dobjuk a kukába az ételt, amit egyébként nem kellene.

Becslések szerint a világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer kerül a szemetesbe. Az Európai Unióban 2020-ban az egy lakosra jutó elpazarolt élelmiszer 131 kg volt. Hazánkban szerencsére ennél jobb a helyzet, „mindössze” 65 kg az egy főre eső mennyiség, amiből a tényleges pazarlás 25,2 kg. Optimizmusra ad okot – bár valószínűleg ez nagyrészt az egekbe szökő élelmiszeráraknak is köszönhető –, hogy a tendencia csökkenő: 2016 és 2021 között 7,9 kg-mal mérséklődött itthon a tényleges pazarlás mértéke.

Ezeket az ételeket dobjuk a szemétbe a leggyakrabban

Készételek, ételmaradékok

Magyarországon a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját az ételmaradékok vezetik, 10,7 kg/fő/év mennyiséggel. Ennek közel 43%-a folyékony halmazállapotú, például levesek, öntetek, szószok.

Megelőzés:
Ahol csak lehet (pl. rizs, tészta stb.), próbáljuk meg kiszámolni az adagokat, így elkerülhetjük, hogy túl nagy mennyiséget főzzünk.

Kapcsolódó bejegyzések

Mi legyen a maradékkal?

Az élelmiszer-pazarlás napjaink egyik igen súlyos problémája. Azonban néhány egyszerű lépés segítségével mi magunk is sokat tehetünk ellene.

Maradékmentés:
Az egy vagy több adag felesleges készételt a legegyszerűbben lefagyasztással tudjuk megmenteni. Gyakran előfordul azonban, hogy annyi csupán a maradék, amennyi egy étkezésre pont nem elegendő, vagy éppen az étel típusa nem engedi meg a fagyasztást (pl. panírozott húsok, tészta, rizs, burgonya). Ebben az esetben kereshetünk valamilyen maradékmentő receptet az interneten, amelyhez felhasználhatjuk a kidobásra szánt ételt, ráadásul egyúttal akár egészen új köntösbe is öltöztethetjük.

Zöldség és gyümölcs

A készételek után leginkább a zöldségek és a gyümölcsök kerülnek a kukába (4,5 kg/fő/év), a zöldségeket nagyobb mennyiségben pazaroljuk, mint a gyümölcsöket. Nagyon sokszor előfordul, hogy a még csak kicsit barnás vagy kissé fonnyadt zöldséget vagy gyümölcsöt máris inkább a szemétre – vagy jobb esetben a komposztra – hajítjuk.

Megelőzés:
Tároljuk a zöldségeinket és a gyümölcseinket megfelelő helyen, ha kell, a hűtőszekrényben! Folyamatosan nézzük, hogy nem kezd-e el valamelyik penészedni vagy rohadni, és ha igen, távolítsuk el a többi közül, vágjuk ki a rossz részét és fogyasszuk el, ami még ehető belőle!

Kapcsolódó bejegyzések

Ne hagyd megrohadni a gyümölcsöket! – 8 + 1 maradékmentő ötlet

Kevés olyan szomorú dolgot tudok elképzelni ebben a csodás nyári időszakban, mint amikor az aranyáron megvásárolt, ízletes gyümölcsök romlásnak indulnak. Ne várjuk meg, amíg kedvenc gyümölcseinken kihajtanak a kis galád penészvirágok, inkább használjuk fel őket kreatívan! Íme néhány tipp, mihez is kezdhetünk velük, ha meg akarjuk kímélni a kétes frissességű finomságokat a szemétbe vagy a komposztba kerülés gyalázatától.

Maradékmentés:
Vágjuk ki a fonnyadtabb vagy barnás részeket, és használjuk fel a többit akár krémlevesekhez, főzelékekhez, szószokhoz, smoothie-khoz. A fonnyadtabb gyümölcsökből készíthetünk lekvárt vagy csatnit. A zöldségek levelét sem kell a szemétbe – vagy a komposztba – tenni, számos zöldség levele felhasználható friss salátákhoz vagy főzéshez ételízesítőként egyaránt.

Komposztálás:
Akinek van kertje, annak mindenképpen érdemes egy kis komposztálót kialakítani. A technológiának köszönhetően már a lakásokban sincs akadálya a műveletnek, hiszen elérhető áron számos berendezés közül lehet válogatni. Az irodákban sem kihívás már a komposztálás, például a Compocity is erre kínál hatékony megoldást.

Kenyér és pékáru

Sütőipari termékekből is igen nagy mennyiséget, 3,4 kg-ot dobunk fejenként a kukába. Sajnos, ehhez az is hozzájárul, hogy a manapság kapható pékáruk sokszor elég silány minőségűek, és nagyon hamar megszikkadnak, morzsálódnak.

Megelőzés:
Tároljuk a pékárut úgy, hogy a nedvességtartalma megmaradjon, de szellőzni is tudjon, például egy lenvászonból készült kenyérzsákban. Ha már látjuk, hogy túl sok kenyeret vagy zsömlét, kiflit vettünk, tegyük be a fagyasztóba, ahonnan mindig annyit tudunk elővenni, amennyi éppen szükséges!

Maradékmentés:  
Természetesen a penészes termék nem fogyasztható el, azonban a szikkadtabb pékárut használhatjuk egy pont ilyet igénylő recepthez (például töltött zsemléhez, mákos gubához, spenótfőzelékhez), a száraz kenyérből pedig kitűnő házi zsemlemorzsa készíthető, vagy felkockázva nagyszerűen felhasználható levesbetétként is. 

Tejtermékek

A különböző tejtermékekből is igen jelentős mennyiség landol a szemetesben vagy a lefolyóban, 2,4 kg/fő/év a pazarlás mértéke.

Megelőzés:
A tejtermékek közül a tej, a vaj, bizonyos sajtfélék, a juhtúró jól fagyasztható, valamint a tejszín is, amennyiben nem szeretnénk később habbá verni. A tejföl, a kefír és a joghurt azonban nem bírja a mélyhűtőt, ugyanis kicsapódik belőlük a zsír és grízes állaguk lesz.

Kapcsolódó bejegyzések

Tejfogyasztás – hogyan lehet fenntarthatóbb?

Bár megoszlanak a vélemények az állati tejjel kapcsolatban, népszerűsége mégis töretlen. Tehetünk azért, hogy a tejfogyasztás fenntarthatóbb legyen.

A legjobb, amit tehetünk, hogy odafigyelünk a minőségmegőrzési idejükre, és lejárati sorrendben fogyasztjuk el vagy használjuk fel őket.

Maradékmentés:
Ha túl sok felesleges tejünk maradt, készíthetünk belőle paneer sajtot, felhasználhatjuk krémlevesekhez, süteményekhez, besamel szószhoz, vagy süthetünk belőle palacsintát. A megmaradt joghurthoz, kefirhez vagy tejfölhöz is számtalan maradékmentő receptet találunk. A megszáradt sajtot pedig reszeljük le és használjuk a tésztaételeinkhez, készítsünk belőle fondüt, sajtropogóst vagy krémlevest.