A Semmelweis Egyetem kutatása szerint nem javasolt túlzásba vinni az illatosítók használatát, mivel az azokból felszabaduló anyagok és égéstermékek fölösleges terhet rónak az emberi szervezetre.
A Semmelweis Egyetem (SE) közleménye szerint, nemcsak a mesterséges illatosítókkal kell óvatosan bánni, a természetes illatgyertyák használatát is érdemes mérsékelni, mivel amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az azokból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.
Pándics Tamás, a Közegészségtudományi Tanszék vezetője kiemelte, hogy minden vegyi anyag, amely a lakásban található, növeli a beltéri környezet által okozott „betegségterhet”. Ilyen szennyezőforrások a téli időszakban különösen kedvelt illatgyertyák, és a mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, de mivel sok esetben rendszeresen, folyamatosan használják azokat, a mennyiségek összeadódnak.
„Ez a halmozódó hatás és a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevő hatást gyakorolhatnak” – magyarázta a tanszékvezető, aki hozzátette azt is, hogy Magyarországon a teljes betegségteher körülbelül 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető.
Kapcsolódó bejegyzések
Természetes tisztítószerek, illóolajok – interjú Munkácsi Brigittával
Munkácsi Brigitta blogger, a Levendula és ecet című könyv írója az illóolajos tisztításról és zero waste életmódról mesél nekünk.
Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat, megzavarhatja a hormonrendszer működését. Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, gyermekek állapotát. Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők.
A szakértő hozzáteszi, hogy a felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél viszont már rövid idő alatt kimutatható a hatásuk.
A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként a gyermekeknél mutatták ki.
Kapcsolódó bejegyzések
Napi 1 kanál mézben minden benne van
Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével beszélgettünk a méhészet mai helyzetéről.
A tudományos élet hazai és külföldi képviselői a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is részt vettek. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatban számos előadás és értékes tanács hangzott el, felhívva a figyelmet a természet adta gyógymódok rendszeres alkalmazására.