A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az „Év hüllője / Év kétéltűje” akció 2012-ben. 2024-ben hazánk legnagyobbra növő kígyója, a kaszpi haragossikló lett az év hüllője.
A kaszpi haragossikló hossza meghaladhatja a 2 métert, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet. Ennek ellenére nem könnyű vele találkozni, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. A nagyra növő kaszpi haragossiklónak sok táplálékra van szüksége. Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni. Zsákmányol gyíkokat, más kígyókat, madarakat, kisebb emlősöket, például rágcsálókat – még az ürgét is legyűri.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által végzett rádió-nyomkövetéses vizsgálatok megmutatták, hogy a kaszpi haragossikló vadászat közben több hektárnyi területet jár be rendszeresen. A törzshelyétől fél kilométernél is messzebb távolodik el, és vadászportyái több napig tarthatnak, melyek során ürge- vagy pocokjáratokban vészeli át az éjszakákat vagy a kedvezőtlen időjárást. Az MME vizsgálatai felkeltették Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédelmi aktivista érdeklődését is, aki maga engedte szabadon az első nyomkövetővel ellátott, azóta a nevét (Jane) viselő siklót. A program ennek köszönhetően országos ismertségre tett szert.
Kapcsolódó bejegyzések
Máris megvan a 2024-es év madara!
A kerecsensólyom Európai Unióban élő egyedeinek több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
A kaszpi haragossikló délkelet-európai elterjedésű kígyó, a mediterrán füves, bokros domboldalakon és száraz, meleg sztyeppéken él a Balkán-félszigettől egészen a Krím-félszigetig. Elterjedésének északnyugati határát Magyarországon éri el, ám hazánkban az élőhelyek eltűnése, felaprózódása miatt ma már sajnos igen szűk számban található meg. A kaszpi haragossikló egy elszigetelt, de szerencsére meglehetősen erős populációja a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón él. További kisebb szórványpopulációk élnek a Duna jobb partja mentén elterülő löszsztyepp-maradványokon (Paks, Dunaújváros, Dunakömlőd, stb.), illetve néhány elszigetelt állományáról lehet tudni a Budai-hegységben: a Sas-hegyen, a Budaörsi kopárokon és Pesthidegkúton.
A kaszpi haragossiklót magyarul sokáig csak haragos sikló névvel illették. A változást részben az új, DNS-re alapozott törzsfejlődéstani vizsgálatok indították el, melyek arra világítottak rá, hogy az európai haragossiklók több önálló törzsfejlődési ágon szétszórtan helyezkednek el. Neve onnan ered, hogy zavarás, megfogás esetén vehemensen támad, mivel azonban nem mérgeskígyó, harapása nem veszélyes.
Kapcsolódó bejegyzések
Ne féljünk a siklóktól, és főleg ne bántsuk őket!
A nyári időszakban könnyen összefuthatunk a hazai lábatlan hüllőkkel, akár vízparti nyaraláson vagyunk, akár az erdőben túrázunk, vagy épp kertészkedéssel töltjük az időt. Pánikra és gyűlöletre azonban nincs ok siklófronton. Sőt, vigyázzunk rájuk!
Bolygónk gazdag élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Forrás: MME
Kiemelt kép: Canva