A barnamezős területek újrahasznosításában is példaértékű munkát végez hazánkban Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója, a BorsodChem. A vállalat a fenntarthatósági törekvései mentén folytatja barnamezős fejlesztéseit.
A korábban ipari vagy kereskedelmi célokra használt területeket, amelyek hulladékkal vagy egyéb szennyezéssel lehetnek terheltek, barnamezős területeknek nevezzük. Magyarországon hozzávetőlegesen 3.500 hektárnyi barnamezős terület található, amelyek hasznosítása sokféleképpen történhet, attól függően, hogy milyen ipari tevékenységet folytattak az adott helyen. Ezek rekultivációja környezettudatos megközelítést igényel, amely magában foglalja a szennyezett terület megtisztítását és új célokra való felhasználását, ezzel elkerülve az érintetlen zöldmezős területek igénybevételét. Bár ez jelentős anyagi ráfordítást vonz maga után (például vizsgálatok, kármentesítési technológiák alkalmazása, meglévő épületek bontási költségei), hosszú távon számos előnnyel jár.
A kazincbarcikai székhelyű BorsodChem a fenntarthatósági törekvései részeként bő két évtizede kiemelt figyelmet fordít a használaton kívüli, balesetveszélyes épületek bontására és a területek megfelelő tájba illesztésére. A folyamatosan végrehajtott barnamezős projektek közül a legnagyobb az új anilin és TPU termelőüzemeket, továbbá a társaság növekvő hő- és villamosenergia-igényét kiszolgáló új erőművet is magában foglaló IV-es telepük létrehozása volt.
Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója elmondta, hogy az új telepet egy korábban nehézbeton üzemnek és szénosztályozónak is otthont adó területre álmodták meg. Megvásárolták, majd elbontották az ott található, elhagyatott, romos épületeket, az itt keletkező törmeléket pedig más rekultivációs tevékenységeik során hasznosították újra. Jelenlegi kiemelt projektjük a régi sósvíz tároló medencék mára rekultivált területének újrahasznosítása. Itt egy napelempark kialakítása van folyamatban, amely a saját termelésű megújuló energia szempontjából fontos és egy újabb lépéssel közelebb viszi a vállalatot ahhoz, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenthesse a Scope 1 és 2 kategóriájú CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérhessék a nettó nulla üvegházhatású gáz kibocsátását.
Az építkezést követően, az üzemeltetés során folyamatosan figyelik a terület állapotát, így szükség esetén van lehetőség azonnali beavatkozásra. Az iparilag terhelt területek felszámolása, valamint a kármentesítések során csökken a szennyezőanyagok koncentrációja és a folyamatos monitoring révén ellenőrizhető a talaj, valamint a talajvíz állapota.
A bontási munkálatok ily módon történő véghezvitelével egy nagy lépést tehetnek a régi ipari tevékenység „örökségének” szakszerű felszámolására, és egy fenntartható működésre törekvő vállalathoz méltó látkép kialakításának elősegítésére – derül ki a vállalat sajtóközleményéből.
Forrás és kiemelt kép: BorsodChem