Habár finom és népszerű hal, jó tudni, miért válassz inkább más halat egy balatoni strandon a hekk helyett.

Halat enni nemcsak egészséges, de élvezetes is, különösen akkor, ha igazán friss és jó alapanyagból készül el a halétel. Ehhez sokféle magyar hal áll rendelkezésünkre; a hazai vizekben számos finom hal várja, hogy megkóstoljuk.

Ne csak hekket egyél a Balatonnál!

Ha nyár, akkor Balaton, hiszen nagyon sokan utazunk el ilyenkor a „magyar tenger” környékére. Ha pedig Balaton, akkor fánk, fagyi, lángos és persze hekk. A hekk márpedig, akárki akármit is mond, egyáltalán nem balatoni hal! Persze igazán finoman el lehet készíteni, így azt, aki szereti, nem szeretnénk lebeszélni róla, azonban sokkal jobban járunk, ha frissen fogott, magyar halat fogyasztunk a hekk helyett.

Kapcsolódó bejegyzések

Hekk – Nem múlik el nélküle strandszezon, de tudjuk, mi ez?

Külseje ijesztő, ízéért azonban sokan rajonganak. A hekk a balatoni büfék sztárja, azonban köze sincs a Balatonhoz.

A hekk ugyanis az argentin partok területéről származó, a tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka, amely csak fagyasztott formában teszi tiszteletét a Balatonnál, így nem a vízben fickándozva, hanem általában panírozott formában néz szembe velünk. A 60-as, 70-es években jelent meg nagy mennyiségben a tányérjainkon, csökkentve abban az időben a magyar édesvízi halak exportja következtében fellépő készlethiányt. Azonban manapság már nem vagyunk ráutalva, így inkább engedjünk teret a helyi fogásoknak!

Ezeket a halakat ki ne hagyd, ha a Balatonnál jársz!

A fogast nem véletlenül nevezte „minden édesvízi halak királyának” Széchenyi már 1846-ban. Érdemes nyitott szemmel járni, és minél többet megkóstolni a Balaton halaiból készült finomságok közül, akár halászlé formájában, akár egyéb fogásként. Mert a hazai halaknál nincs frissebb!

A Magyar Haltani Társaság javaslatára a Vízügyi Minisztérium 2004 óta minden évben július utolsó hetében rendezi meg a balatoni halak napját, amely idén július 26-ára esik. Ennek a célja az, hogy felhívják a figyelmet az ország legnagyobb élővizére, melyben körülbelül 50 halfaj él, többek között a kárász, a balin, a csuka, a bodorka, a szivárványos ökle, valamint a különböző keszegfélék és a snecik.

Kapcsolódó bejegyzések

Mi vár a halakra az aszályos időszakban? – Podcast

Ahol víz van, ott élet is, ezen pedig nem segít az aszály. Vajon mi várható a klímaváltozás kapcsán a halak szemszögéből?

A Balatonban élő halak 80%-át a keszegfélék alkotják, amelyek közül a leggyakoribbak a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg. Ökológiai problémákat okoznak a betelepített vagy kiszabadult idegenhonos, inváziós fajok, mint amilyen az azbóra, az amur, a fehér busa, a pettyes busa, az ezüstkárász, a naphal vagy a fekete törpeharcsa.

2018-ban a Balatonban élő ponty és a fogassüllő is megkapta a „balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzést. A Balatonban élő halfajok közel fele a pontyfélék közül kerül ki. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009 óta az ökológiai szemléletű halgazdálkodás megvalósítója a tavon. A 2013-ban leállított balatoni halászatot követően az lett a feladata, hogy pótolja a különféle halfajokat, ezért rendszeresen telepítenek a Balatonba egynyaras süllőt és pontyokat. Az őshonos nyurga pontyok helyét egyre inkább átveszik a pikkelymentes, tenyésztett tükörpontyok.

A legismertebb balatoni halak

• A ponty, ha nem fogják ki, akár 40 évig is elélhet. A leggyakoribb hal a Balatonban, átlagos mérete 25–30 centiméter, de akár a 1,5 méteres nagyságot is elérheti. A pontyfélék közé tartozik a sneci néven ismert aprócska szélhajtó küsz is. Ez a csapatokban élő hal általában csupán 12–15 centiméteresre nő meg, és sokszor csalihalnak használják, de kiváló olajban sütve is. A különböző keszegek is a pontyfélék családjának a tagjai, így a Balatonban nagyon gyakran előforduló dévérkeszeg is.
• A Balaton másik nagy tömegben előforduló hala a garda, melynek még fesztivált is rendeznek a Tihanyi-félszigeten.
• A legismertebb balatoni ragadozó hal a harcsa. A lesőharcsa akár a 100 éves kort is megélheti, és akár 150 kilogramm is lehet a súlya. A harcsák éjjel aktív állatok, nappal rejtekhelyükön pihenik ki az éjszakai vadászatot.
• A hazai süllő– vagy fogasállomány legnagyobb részét a Balatonból fogják ki. A hal hivatalos elnevezése a fogassüllő.
• A Balaton legismertebb betelepített hala a kígyó kinézetű angolna. Habár már az 1890-es években is találtak angolnát a Balatonban, tömeges betelepítésére először 1961-ben került sor. A hal nemcsak a szúnyoglárvákat, de a kisebb halakat és ezek ikráit is megeszi. 1991-ben egy féregbetegségnek köszönhetően tömeges angolnapusztulás volt a tóban, és azóta megszűnt az angolna betelepítése is.

A balatoni halgazdálkodás

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009. augusztus 25-én alakult meg az egyik legrégebbi agrárgazdasági vállalatnak, a Balatoni Halászati Zrt.-nek a jogutódjaként. A társaság fő feladata a Balaton ökológiai szemléletű halgazdálkodásának megvalósítása. A leggyakoribb halfajok a Balatonban az alábbiak.

Őshonos halfajok:

• Ponty
• Süllő
• Bodorka
• Keszeg 
• Csuka 
• Kárász 

Betelepített halfajok:

• Busa
• Harcsa 
• Amur

Ezért érdemes gyakran halat enni

Sajnos mi, magyarok nem járunk az élen a halfogyasztásban. Legtöbben karácsonykor eszünk halat, illetve nyaralásunk során fogyasztunk el pár tányér finom halászlevet és néhány adag rántott halat. A lakosság 8,7%-a évente egyszer, 44%-a évente néhány alkalommal eszik halat, pedig igazán ízletes és nagyon egészséges fogások készülhetnek belőle.

A Balatonból a pontyot fogják ki legnagyobb mennyiségben, majd a keszegfélék és a süllő a következő a listán. A hekk azért tudja felvenni velük a versenyt, mert szálkamentes, így a gyerekeknek is szívesen adják. Azonban számtalan nagyon finom, szálkamentesített fogás kapható a Balaton-parti halsütödékben és vendéglőkben, amelyek helyi halakból készülnek. A hazai eredetvédelem elfogadta a „balatoni hal”-at mint oltalom alatt álló földrajzi jelzést, így kizárólag azt a halat lehet balatoni halnak nevezni, amelyik közvetlenül a főmederből, illetve a Balaton kiöntésterületein létesült édesvízi kultúrákból származik.

Így egyre több étterem és büfé asztalán jelenhetnek meg a balatoni halak. De nemcsak a vendéglátóiparban érdemes fogyasztani őket, hanem bárki vásárolhat otthonra is az oltalom alatt álló halakból. A halféléknek nagyon magas a tápértéke, és a jó minőségű halak könnyen emészthető, komplex fehérjeforrásnak számítanak. Ráadásul a legtöbb hal húsa alacsony zsírtartalmú, így a fogyókúrázók étrendjébe is könnyen beilleszthető.

Víztartalma jelentős, izomrostjai között pedig laza kötőszövet található, ezért könnyen emészthető élelmiszer. Energiatartalma szorosan összefügg a zsírtartalmával; az olajos húsú halak több, a fehér húsúak kevesebb energiát adnak. A hal az izomépítéshez és az immunrendszer zavartalan működéséhez is szükséges jó minőségű fehérjét is tartalmaz.

A halak értékes zsírtartalma hasznos élettani hatással bír. Az omega-3-zsírsavaknak jótékony hatása van szervezetünkre, hiszen csökkentik a vérrögképződést, növelik a „hasznos”, és csökkentik a „káros” koleszterin szintjét a vérben, így fogyasztásukkal jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A halhús bővelkedik A- és D-vitaminban, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet zavartalan működéséhez. Ezen kívül még sok B-vitamin és ásványi anyag is található benne, például szelén, vas, kalcium, fluor, jód.

Az ásványi anyagok közül a halakban megtalálható foszfor hozzájárul a csontok és a fogak egészséges felépítéséhez, a szálkástól elfogyasztott halak pedig szervezetünk kalciumszintjét növelik. A halfilék és a halkonzervek nagy mennyiségben tartalmaznak emellett fluoridot is, amely segít a fogszuvasodás és a csontritkulás megelőzésében is.

Forrás: Agroinform

Kiemelt kép: canva